Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

A magyar nagyipari munkásság harca az üzemek megmentéséért,helyreállításáért és a termelés megindításáért, 1944-1945 (Tanulmány)

üzem február hó 1-én kihozott 40 vagon termelése március 28-ára 259 vagonra emelkedett" — írta 1945. március 29-én a salgótarjáni bányaigazgatóság helyettes vezetője.

163 Külön fejezetbe tartozik Budapest és a budapesti üzemek felszabadulása, illetve az ipari termelés megindulása a fővárosban. Ismeretes, hogy a hosszú és súlyos ostrom következtében a legnagyobb károk a budapesti üzemeket érték, a lakosság a fővárosban szenvedte a legnagyobb veszteségeket, a közlekedés szünetelése a munkába járást nagyobb távolságoknál majdnem lehetetlenné tette. De ahol a helyzet a legnehezebb volt, ott volt a legerősebb az élniakarás is. Szomorú kép fogadta 1945. január 9-én azt a 120 munkást, aki a csepeli WM gyár területére lépett. Csepelen a bénításon, a bombázások okozta károkon túl a villamos energia hiánya gátolta a termelés megindítását. Január végéig a gyár romtalanítását, az utak megtisztítását, a szerszámok, gépek kijavítását végezte az egyre gyarapodó munkássereg. Január 23-án sikerült traktorok segítségével energiát fejleszteni, és január 27-én, igen szerény keretek között, a termelést megkezdeni.

164 Kőbányán január 8-án kezdődtek meg a harcok a Ganz-gyár körül, és 13-án fejeződtek be. A szovjet hadsereg kezdeményezésére január 18án jelentek meg a gyárban a környéken lakó munkások és tisztviselők első csoportjai, de voltak olyanok is, akik 15 kilométert gyalogoltak(!), hogy régi munkahelyüket elérjék. Az első napokban végzett munkáról az üzemi bizottság elnöke a következőket mondta — a korábban már említett — rádiónyilatkozatában: „Gépeink a romok alatt voltak, raktárunk kiégve, a gyárat körülvevő kerítés egyrészét a harcok alatt széthordták, a résen idegenek jártak ki-be s vitték el legértékesebb dolgainkat, amit a romokból meg tudtunk menteni. Nekiláttunk tehát a kerítés helyreállításának, hogy megakadályozzuk a további lopásokat, azután gépeink kiszabadításának és megjavításának, hogy dolgozni tudjunk."

165 Mindezt téli hidegben, kiéhezett és lerongyolódott munkások tették. Még Buda fel sem szabadult, de a pesti oldalon egy sor üzem már termelt! Az említetteken kívül megindult a munka a MAVAG-ban, a Magyar Siemens Művekben, a Danuvia Fegyver- és Lőszergyárban, a Fémáru-, Fegyver- és Gépgyárban, a MÁV Északi Főműhelyében, a Lugossy Testvérek Krolupper Műveinél stb. Az újpesti gyárak közül a Magyar Pamutipar Rt. gyártelepén két nappal a felszabadulás után már néhány 163 OL Z 92S—72/14. — Jelentés a salgótarjáni bányaigazgatóság pénzügyi, üzsmi és élelmezési helyzetéről. 16á

Kirschner Béla—E,ácz Béla: Adalékok a felszabadult csepeli WM első négy hónapjának történetéhez. Párttörténeti Közlemények, 1961. 3. sz, 165 L. a 151. sz. jegyzetet.