Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

II. A bányák és a gyárak helyreállytása a termelés megindítása

budapesti gyártelepeink megbénításának előkészítésére, valamint készáru- és nyersanyagkészletünk, továbbá értékes gépi berendezéseinknek a Dunántúlra való sürgős áttelepítésére. Ezen parancsnak megfelelően értékesebb nyersanyagainkat és készániinkat Budapestről pápai gyártelepünkre és a nehezebben szállítható, kevésbé értékes anyagokat és az üzemek zavartalan fenntartását nem akadályozó berendezési tárgyakat nagytétényi gyártelepünkre szállíttattuk. 1944 december első napjaiban a GYOK

254 eljuttatta hozzánk a magyar kormánynak a német kormánnyal 1944. november 14-én létrejött megállapodását, amelynek alapján a budapesti ipartelepeket nem a Dunántúlra, hanem Németországba kell áttelepíteni, és felszólított bennünket arra, hogy budapesti gyártelepeinkre vonatkozólag ezen megállapodás végrehajtása céljából sürgősen lépjünk az Iparügyi Minisztériummal érintkezésbe. A GYOK körlevelével egyidejűleg kint járt úgy Illatos úti, mint Kén utcai gyártelepünkön a Honvédelmi, valamint Iparügyi Minisztérium részéről megbízott Barta tábornok vezetésével egy bizottság, és megállapították, hogy Kén utcai gyárunkból kontakt-telepünknek két egysége, az Illatos úti gyártelepről a még üzembe nem helyezett új alkáli elektrolízis, továbbá az olajfinomító és keményítőberendezésünk kiszállítása jöhet szóba, mint amely üzemrészlegek áttelepítése úgy a német, mint a magyar katonai hatóságok részéről kívánatos. A nagytétényi gyártelepről az üzemi berendezések áttelepítését nem kívánták, ellenben súlyt helyeztek arra, hogy a Nagj^tétényben tároló, mintegy 141 vagont kitevő különféle készáru (főleg hadi szempontból nagy fontossággal bíró különböző fémek) szállíttassák ki Németországba. Ezen megállapítás kapcsán Barta tábornok utasítást adott gyárainknak, hogy ezen anyagok elszállítását azonnal kezdjék meg. Ez ügyben az 1944. december 7-én Budapesten tartózkodó Kuhn Frigyes igazgató úrral — aki a VÉREIN, Prag

255 teljes felhatalmazásával rendelkezett — megállapodás létesíttetett, hogy amennyiben a németországi áttelepítés elkerülhetetlenné válik, úgy a vállalat érdekeinek megvédése céljából az áttelepülés a VÉREIN kolini gyártelepére történjék, miért is december 7-én egy a vállalat és a VÉREIN aláírásával ellátott közös kérvény nyújtatott be az Iparügyi Minisztériumhoz, melyben a minisztériumnak ehhez való hozzájárulását kértük. Az Iparügyi Minisztérium 1944. december 8-án kelt, 30 171/IX. 1944. sz. értesítésében hozzájárult az előbb felsorolt gyárrészlegeinknek Németországba való kitelepítéséhez, és a berendezések és készletek kiszállításához szükséges vasúti kocsik kiutalásáról intézkedett. December 7-étől december 25-éig — amely napon Budapestet a Vörös Hadsereg teljesen bekerítette —, az Iparügyi és Honvédelmi Minisztériumok, valamint az ezen időben még Budapesten tartózkodó nyilaskeresz-