Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

II. A bányák és a gyárak helyreállytása a termelés megindítása

lehetőség hiányában, azon a vidéken is fennálló nagymértékű járműhiány folytán, mindössze havonként mintegy 50 vagon szén elszállítása lehetséges. A bányaüzem ez idő szerint 400—500 jobbára kolonizált

281 törzsmunkását foglalkoztatja, s naponként 8—10 vagon szenet termel. Bélapátfalvi cementgyárunk üzemen kívül van, és üzemét csak az eger—putnoki vasút megnyitásakor kezdheti meg. Ez idő szerint mintegy 150 munkást foglalkoztatva, a gyárban javítási és helyreállítási munkálatok vannak folyamatban. A szénbánya szénkészlete csupán annyi, amennyi az erőközpont részére szükséges, a cementgyárban azonban mintegy 1100 vagon szürke cement, 1000 vagon szürke klinker, 60 vagon fehér cement és 80 vagon fehér klinker van tárolva. Helyi eladás — vasúti szállítás hiányában — csekély mérvben van folyamatban. A szén árát az egri közellátási kormánybiztos előbb 10,— P, később 15,— P, s végül 20,— P-ben állapította meg. A cement árát a helyi nemzeti bizottság előbb 20,— P, majd később 60,— P-ben állapította meg. Mindkét üzemben megalakult az üzemi bizottság. Az egercsehi bányászatban a bányaigazgatással megbízott Bubics György főmérnök a munkabizottsággal egyetértésben dolgozik. Bélapátfalván úgy a gyárigazgató, mint az összes mérnökök és tisztviselők a németek kivonulásakor a telepet elhagyták, s így az teljesen vezetőség nélkül maradván, a vezetést — előzetes ilyen irányú meghatalmazásunk alapján — Bubics György báuyafőmérnök látta el. Ez a vezetés Egercsehiből közlekedési eszköz hiánya miatt csak formai volt, s így gyakorlatban a bélapátfalvi üzemi bizottság a gyárigazgatói teendőket is gyakorolta. Zlamál Ottó cementgyári vegyész-főmérnök a napokban munkaszolgálatból visszaérkezett, s így ideiglenesen őt bíztuk meg a gyárvezetés ellátásával, s remélhető, hogy az üzemi bizottsággal az együttműködés lehetőségeit meg fogja találni. A vállalati nyugdíjpénztár bérházai közül az V. Klotild utca 3. szám alatti ingatlant nagyobb bombatalálat érte, melynek következtében mintegy 2000 légköométer térfogatú épületrész semmisült meg. A Margit körút 7. sz., a Sziget utca 38. sz. és az Eötvös utca 38. sz. [alatti] bérházak a tetőzet sérülésein kívül csak kisebb károsodást szenvedtek. A budapesti központ az ostrom után azonnal megkezdte működését, az üzemi bizottság 1945. március 22-én megalakult, lefolytatta a tisztviselők igazolását, és jobboldali magatartás miatt a vállalat létszámában