Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)
A magyar nagyipari munkásság harca az üzemek megmentéséért,helyreállításáért és a termelés megindításáért, 1944-1945 (Tanulmány)
munkásokban, más szakmák viszont nem mindig tudták régi munkásaikat foglalkoztatni. Külön gond volt, hogy a háborús gazdálkodás mindenütt felduzzasztottá a tisztviselői létszámot, s újra jelentkeztek munkára azok is, akiket a korábbi rendelkezések miatt állásaikból el kellett távolítani. A háborús károk mellett az ipar termelésének megindulását a Horthyrendszer vereségét követő dezorganizáltság is megnehezítette. A második világháború időszakában — különösen az ország német megszállása után — a magyar ipar lényegében állami irányítás alá került. Az állam lett a legjelentősebb iparvállalatok majdnem egyedüli megrendelője, az állam biztosította számukra a nyersanyagot, a munkaerőt, sőt az ipar vezetésére és szervezetére vonatkozó rendszabályaival egyre mélyebben nyúlt bele a gyárak, a bányák ügyeinek intézésébe. Az államnak ez a megnövekedett szerepe egyúttal bizonyos fokig háttérbe szorította a nagybankok korábbi irányító tevékenységét is. A háború befejezésével összeomlott a horthysta államgépezet, maga alá temetve a háborús iparirányító apparátust is. A termelés megindulása a felszabadított területeken A felszabadult területeken, Debrecenben, 1944 decemberében megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány, amelyben az iparügyi miniszteri tárcát Takács Ferenc, a szociáldemokrata párt egyik régi vezetője töltötte be. A debreceni pénzügyi palota második emeletén alig néhány fővel működő minisztériumnak mindent teljesen elölről kellett kezdeni. Tevékenysége elsősorban néhány alapvető intézkedésre szorítkozott, mint az iparvállalatok adatszolgáltatásának elrendelése, az üzemi bizottságok működésének szabályozása, a munkabérmegállapító bizottságok megalakítása stb., az ipar megindulásához gyakorlati segítséget igen keveset tudott nyújtani. Akadályozta a minisztérium munkáját, hogy Debrecennek 1945 januárjában—februárjában igen kevés kapcsolata volt az ország többi, felszabadított területével. 139 Az iparügyi minisztérium 1945 márciusában a miniszterelnökhöz küldött jelentésében arról tett említést, hogy jármű hiánya miatt még a Debrecen közelében levő hajdúszoboszlói állami földgázsűrítőt vagy a berekböszörményi olajkutakat sem tudták személyesen ellenőrizni. 140 Január végén, a főváros pesti oldalának felszabadulása után pár héttel megkezdte működését a minisztérium budapesti rész• 139 Magyar Ipar, 1947. június 15. — „így kezdődött" 140 0LM 358—34/1945.
