Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)
A magyar nagyipari munkásság harca az üzemek megmentéséért,helyreállításáért és a termelés megindításáért, 1944-1945 (Tanulmány)
A MUNKÁSSÁG SZEREPE A GYÁRAK ÉS A BÁNYÁK HELYREÁLLÍTÁSÁBAN, A TERMELÉS MEGINDULÁSÁBAN A gyáripar és bányászat háborús kárai Magyarország felszabadítása a német uralom alól 1944. szeptember végétől 1945. április 4-ig tartott. Szeptember utolsó napjaiban lépték át a felszabadító szovjet hadsereg alakulatai a magyar határt, hogy több mint hat hónapig tartó kemény küzdelemben, véres csaták sorozatában kiűzzék a fasiszta csapatokat hazánk földjéről. A német hadvezetőség mindent elkövetett, hogy feltartóztassa a szovjet hadsereg előnyomulását, saját céljainak elérése érdekében áldozatul dobta a háború pusztításainak katonáinkat, városainkat, gyárainkat, hídjainkat, felmérhetetlen szenvedést zúdítva a magyar népre. Az ország területén hat hónapig dúló véres háború nemcsak meghosszabbította a lakosság szenvedéseit, s megsokszorozta ember- s anyagveszteségünket, hanem a végsőkig nehezítette az élet megindulását a felszabadított területeken. A hazánk földjén végigvonuló hadműveletek a légitámadásoktól, kiürítéstől és bénítástól sújtott magyar gyáriparra újabb pusztító csapásokat mértek. Az ország egyes vidékein (pl. a Tiszántúlon, a Duna—Tisza közén, a Dél-Dunántúlon), ahol a harcok általában nem voltak olyan súlyosak, a károsodás mértéke is kisebb volt. Igaz, ezek a vidékek, Pécs környékének kivételével, nem tartoztak hazánk ipari jellegű területei közé. Hosszantartó, kemény csaták közepette szabadult fel az észak-magyarországi iparvidék, a fővárosért folyó elkeseredett harc nem kímélte a budapesti gyárakat sem, amelyek az ostrom alatt újabb, szinte felmérhetetlen károkat szenvedtek. A Magyar Pamutipar Rt. óbudai telepe négy hétig állt a frontvonalban 115 , ugyanilyen sorsa volt a Soroksári Textilipar Rt. soroksári gyártelepének, miközben több mint száz belövés, repülőbomba-találat érte. Több mint kétszáz belövést kapott a Hofherr— Schrantz Gépgyár kispesti telepe, a Linum Lenfonó- és Szövőipar Rt. 115 Hanák Péter—Hanák Katalin: A Magyar Pamutipar története, 1887—1962. Budapest, 1964. 277. old.
