Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

A magyar nagyipari munkásság harca az üzemek megmentéséért,helyreállításáért és a termelés megindításáért, 1944-1945 (Tanulmány)

Budapest december végén történt teljes körülzárása a kiszállítási folyamatnak is véget vetett, a dunántúli üzemekből az anyagkészleteken kívül nagyobb szabású németországi kitelepítésekre nem került sor. A magyar munkásosztály 1944 folyamán messze eljutott a német megszállók és magyar cinkosaik elleni harcában, az ellenállás széles körű és változatos formáit szegezte szembe elnyomóival. A harc vezetői és irányítói mindvégig a kommunisták, az osztálytudatos szervezett munkások voltak. 1944 minden jelentősebb fordulóján, politikai változásakor, a kommunisták fogalmazták meg a tennivalókat. A kommunisták a németellenes harc közepette mindenkor megkülönböztetett figyelemmel fordultak a munkásság, az üzemi dolgozók felé, akiket a nemzeti szabadságharc vezető erejének tekintettek. A Magyar Front 1944. júniusi kiáltványában felhívta a magyar munkásosztályt: „Ne termeljetek a németeknek, ne menjetek a hadiüzemekbe! Dolgozzatok lassan, hiszen nem magatoknak, hanem a Hitler-banditáknak dolgoztok. Rongáljatok és szabotáljatok!"

112 A Békepárt lapja, az illegális Béke és Szabadság július elsejei számában tájékoztatta a munkásságot az üzemi választmányok fasiszta jellegéről és a választások sikertelenségéről.

113 Október 15-e után a Magyar Kommunista Párt kiadta az általános sztrájkra való felkészülés és a fegyveres partizánharc megindításának jelszavát. Mozgósított az üzemek leszerelése és bénítása ellen. „Meg kell védeni a gyárakat a hitlerista rombolókkal és gyújtogatókkal szemben!" — írta az illegális Szabad Nép 1944. decemberi száma, és ellenállási bizottságok, üzemi védőőrségek felállítását szorgalmazta. A kommunisták szólították fel a lakosságot: ne hagyja el lakhelyét, akadályozza meg a kiürítést Csepelen, Budapesten és bárhol az országban!

114 Valamely politikai párt számára feladatainak egyik oldala a célok pontos megfogalmazása és kijelölése. A másik oldal: mit tud azokból osztálya élére állva megvalósítani. 1944 súlyos, nehéz napjaiban a tettek, a cselekvés pillanatai rendkívül összesűrűsödtek. Gyakran egy-egy másodperc alatt több történt, mint a békés időszak egy-egy évében. 1944-ről a jelszavak és a tettek mérlegét teljes pontossággal nehéz megvonni. A németek és nyilasok által elszállított gépekről, anyagokról hosszú jegyzékek, kimutatások készültek, de ki készített kimutatást arról a mennyiségről, amelyet Diósgyőrtől Magyaróvárig bányákban és üzemekben mentettek a munkások bénítástól, az országból való kiszállítástól!? Nem készült semmiféle névjegyzék azokról a munkásokról sem, akik nem termeltek a németeknek, szabotáltak, fegyveresen védték az üzemeket! 112 Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből, id. m„ 510. old. 113 "Ugyanott, 519. old. 114 Az illegális Szabad Nép. Szikra, Budapest, 1954. Kiáltvány Nagy-Budapest népéhez. 129. old.