Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

II. A bányák és a gyárak helyreállytása a termelés megindítása

vízteleníteni és széntermelésre újból telepíteni. A többi víz alá került helyeken a víztelenítés után igen nagy nyomás és csak kevés széntermelés várható, ezért ezek egyelőre víz alatt maradnak. A széntermelés a december 17—25-ig terjedő napokon szünetelt. Ez alatt az idő alatt a bányákban még fenntartási munka sem volt, csak őrségnél voltak emberek. Az üzem megindulása után a fenntartási munkák hiányát nagyon megéreztük, és azt még soká sínyleni fogják bányáink, hiszen már az elmúlt években is csak a legszükségesebb fenntartási munkákat tudták végezni, mert még vasárnap is fokozott széntermelést kívántak tőlük. Ezért a legközelebbi idők nagyon nehéz feladata lesz a bányákat annyira rendbe hozni, hogy zavartalan és fokozható legyen bennük a termelés, továbbá, hogy a termelési költségek a rendes szintre leszálljanak. Ezt a körülményt nagy fontossága miatt erősen ki kell emelnünk. A megszállás után vasárnapi termelőmunkára szintén kaptunk rendeletet az orosz katonai hatóságtól, de a fenntartási munkák elmaradása és nagy szükségessége miatt eddig csak két vasárnap termeltünk szenet, és még akkor is végeztünk fenntartási munkákat. Hogy ezeket rendesen elvégezhessük és a további romlást megakadályozhassuk, arra törekszünk, hogy a vasárnapokat csak fenntartó és javítómunkákra fordítsuk. Nagyon valószínűnek látszik azonban, hogy az orosz katonai hatóság vasárnapokon is fog széntermelő munkát követelni. A bányák az ózdi vasgyárral együtt közös katonai parancsnokság alatt állanak. A bányaüzemek jelenleg csak az ózdi és nádasdi gyár részére, továbbá a lakosságnak termelnek szenet. A gyárak fokozódó szénkívánalmait azonban alig tudjuk kielégíteni. A harcok után a legelső széntermelő munka 1944. december 26-án volt. Néhány nappal előtte a termelés megkezdéséhez szükséges előkészítő munkákat végeztünk. December hó 26-án 237 q volt a termelés, ez fokozatosan nőtt, a legnagyobb termelést eddig f. hó 7-én értük el 10 773 q-val. A további emelkedés csak lassú lehet, mert ezt akadályozzák az alkalmazottak élelmezésének nehézségei, a sok műszakmulasztás, üzemanyagok hiánya és a bányabeli szállítási nehézségek. Bányabeli vülamos szállító mozdonyainkat kb. 3/4 részben megbénították a motorok forgó részeinek kiszerelésével és elvitelével. A forgó részeket a farkaslyuki és somsályi bányaüzem házilag igyekszik pótolni, és ilyen módon már 2—2 szállítómozdonyt tudtunk ismét üzembe helyezni. A forgó részek pótlásának nagy akadálya az, hogy a tekercseléshez hiányzik a vezetékanyag. Nehéz helyzetben vagyunk amiatt, hogy az elhasznált és elhasználandó üzemanyagokat nem tudjuk pótolni. Ebben a tekintetben különösen fontos a karbid, a robbantóanyag, a bányafa és a csillekenőcs. Ezekkel kb. még egy és fél hónapot tudunk pótlás nélkül kibírni. Karbidgyártásra az ózdi gyár próbál berendezkedni, erre különben az Iparügyi Minisztérium is kötelezi. Robbantóanyagot talán a Diósgyőrben