Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

II. A bányák és a gyárak helyreállytása a termelés megindítása

gyárban. A gyárat az üzemi bizottság által megbízott Lant vegyészmérnök vezeti Neubrand Mihály főgépésszel együtt. Az oroszok ezt a vezetést elismerték, és egyelőre saját irányításuk alatt üzemet tartanak fenn. Cca. 300 munkás dolgozik. A gyárban részben az orosz katonaság által odaszállított félkész árut — főleg talp- és zsíros felsőbőrt — készítenek ki, részben más gyárakból odahozott nyersanyagot dolgoznak fel. Egyelőre 500 lóerővel indították meg az üzemet. A hajtógépek megindításához szükséges leszerelt gépalkatrészek a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. dorogi telepén tárolnak. Károk: A gyárat 1944 szeptemberében bombatalálat érte. Épületkár keletkezett, de megsérült a fűtő- és szellőzőberendezés is, valamint a szárítóépületben benne levő áru jelentékeny része is. A kár akkor cca. 700 000,— pengőre volt tehető. Az oroszok 7 tisztviselőt engedélyeztek. Űgy a tisztviselői fizetéseket, mint a munkásbéreket ők fizetik. Lengyel igazgató, egyelőre a szovjet parancsnokság és a Magyar Kommunista Párt rendelkezése folytán, nem diszponálhat a gyárban. Az eddigiek szerint a gyárnak a kiürítési rendelkezés után cca. 25 vagon nyersbőrkészlete maradt, a gödrökben és a kikészítésben levő bőrökön kívül. Az üzemből cca. 6 millió pengő értékű kész- és nyersbőrt vittek el a németek. [olvashatatlan aláírás] Egyoldalas, géppel írt, eredeti tisztázat. — OL Z 41—1467—8338. A Honvédelmi Minisztérium 1944. november 2-án elrendelte, hogy a vállalat nyersanyagkészletét a Dunántúlra telepítse át. Az SS közreműködésével ezt követően 42 vagon anyagot raktak uszályokba. Ebből 20—25 vagon árut Győrön át Magyaróvárra szállítottak. A kitelepített készlet további sorsát a felszabadulás után nem sikerült megállapítani. (OL Z 41-1467-8338 b-II. 3.)