Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

II. A bányák és a gyárak helyreállytása a termelés megindítása

szőlő és gyümölcsös földbirtokkal. 1945 júniusában a szakszervezetek bevonásával a koalíciós pártok (kivéve a kisgazdapárt) kezelésünkbe vettük a fenti gyárat, és megkezdtük ennek a rendbehozatalát, újjáépítését és a munka megszervezését. Pénz híján nehezen indult meg az újjáépítés, és csak az inflációs időkben sikerült többé-kevésbé úgy berendezni és felszerelni, hogy a termelést meg is indíthattuk. Időközben a szovjet hatóságok, mivel német vagyonról volt szó, 60%-erejéig, ahogy a részvények birtokukba kerültek, igényt tartottak az üzem kihasználására, és mivel az FM

123 nem kíván közös szerződésben dolgozni, így a teljes kihasználást a szovjet igazgatóságra bízta, mely üzem azóta több-kevesebb sikerrel — aszerint, hogy milyen vezetője volt — 200— 600 munkásig foglalkoztat szezononként. Az Első Kecskeméti Konzervgyár a Weisz Manfréd konszern kebelébe tartozott, és teljes épségben úszta meg a felszabadulást, ahová azonnal a megszálló szovjet hadsereg költözött be, és megkezdte a konzervgyártást. A Benedek József és Fia-féle volt Hangya-telep a felszabadulás után a szovjet katonaság húsellátó üzemévé lett, minthogy az üzemnek saját áramfejlesztő telepe és hűtőháza is van. 800 munkással is dolgoztak a szovjet hadsereg részére, mely azonban a front felszámolásával fokozatosan csökkent, míg végül, amikor erre törvényes rendelkezés jött, átadták régi tulajdonosának: Benedek Lászlónak. Kecskeméti Vas- és Gépgyár, melynek tulajdonosai Angliában élő tőkések, gyorsan megteremtették az exportlehetőséget zománcozott kádakban és egyéb egészségügyi felszerelési cikkekben Anglia és Svédország felé. Az üzem sérülés nélkül úszta meg a felszabadulást, és fokozatosan álltak munkába az üzem dolgozói előbb kb. 80-an, és minthogy nyersanyag többé-kevésbé biztosítva volt, rövidesen megindult a termelőmunka, amely fokozatosan emelte munkáslétszámát és munkájának termelékenységét egyaránt. Egyike azon üzemeknek, amely[ek a] legracionálisabban és a legegyenletesebben termelnek, különös tekintettel az exportnál elmaradhatatlan minőségtermelésre. A Gyufagyár felszabadulás után ugyancsak teljesen üzemképes állapotban került a szovjet hatóságok kezére, és mint ilyen 1944 novemberében már megindult a rendes termelőmunka, amely az akkor igen nagy gyufahiányban szenvedő országban nagy szolgálatot tett a lakosságnak.

124 Azóta is — bár svéd érdekeltségű gyár — ugyanazzal a létszámmal, nagyon kevés személyi változással, ugyanazok a dolgozók termelnek ma is, a mindenkori szükségletnek megfelelően. Kecskemét thj. Város Szeszfőzdéje: a világhírű szeszek, borpárlatok és likőrök üzeme, a felszabadulás után azonnal megkezdte munkáját, az üzem rendbehozatalát és 1945 márciusában megindult a szeszfőzés,