Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

II. A bányák és a gyárak helyreállytása a termelés megindítása

község[i] és az orosz kórházak által igénybe vett épületekben a villany­világítást, továbbá megkezdték a földalatti bányarészek vízmentesítő szivattyúinak és gépberendezéseinek helyreállítását, továbbá összeszed­ték és az elkallódástól megmentették a harci cselekmények következ­tében el nem pusztult anyagraktári és berendezési tárgyak összegyűj­tését. A vasércbányászat december havában 750 munkást foglalkoztatott. Ezen fent említett munkálatoknál azonban a fenti okok miatt csak 30—70 emberig terjedő létszám volt foglalkoztatható. A hadikórházak folyamatban levő és esetleges eltávozása esetén a munkálatokat nagyobb létszámmal kívánnánk folytatni. Ehhez azonban elsősorban az ormospuszta—rudabányai szabványos nyomtávú vasútvo­nal helyreállítása volna szükséges. A vasútvonal folyópályájának kb. 700 m-s, az állomás vágányzatának pedig 1500 m-s hosszú szakaszát a német katonai alakulatok felszedték és elszállították. A harci cselekmé­nyek következtében pedig három vasúti híd felrobbantatott. A vasútvonal helyreállítása céljából elsősorban talpfára volna szüksé­günk. A talpfát a közeli Felsőtelekes és Zubogy községek határában levő urbérességi erdőből 109 lehetne kitermelnünk, ha erre az engedélyt megadni szíveskednék. A vasércbánya munkásai, amennyiben élelmezésük biztosítható volna, a kitermelési munkát elvégeznék és a közeli községek megmaradt foga­taival hatósági rendelkezés alapján az a tavaszi mezőgazdasági munkák beálltáig beszállítható volna. A szükséges sínanyag az ózdi vas- és acél­gyárból [a] vasúti forgalom helyreállítása, a szállítási engedély és ily irányú rendelet [kiadása] esetén biztosítható volna. A vasércbánya mun­kásai a vasút helyreállításához szükséges szakképzettséggel és vezetőkkel rendelkeznek, így a Főispán úr támogatásával, a talpfakitermelési enge­dély, a sínszállításra vonatkozó rendelkezés kiadása és a dolgozók élelme­zésének biztosítása esetén, elvégezhető volna. A vasútvonal elkészítése nemcsak az ércszállítás (készletből) azonnali lehetőségét biztosítaná, hanem úgy Rudabánya, mint a környező köz­ségek közszükségleti cikkeinek szállítása tekintetében is nagy közérdekű jelentőséggel bírna, mert a fogat- és járműhiány nehézségein lényegesen könnyítene. A vasércbánya vezetője, Pantó Endre üzemvezető főmérnök helyén maradt, azonban anyagi eszközökkel és a részvénytársaság részéről rendkívüli időkre szóló megbízatással nem rendelkezik, mert ez ügyek intézése a múltban nem képezte hatáskörét, csupán a műszaki irányítás és vezetés. így a helyreállítási munkák anyagainak megvásárlására lehe­tősége nincs. 14 A munkásság ...

Next

/
Thumbnails
Contents