Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

II. A bányák és a gyárak helyreállytása a termelés megindítása

kategóriák járandóságukat az előző bányaigazgatóságtól 1945. február 28-ig előzetesen megkapták. Bár a január havi q-kénti termelési költség a kis termelés és a nagyarányú helyreállítási munkák költségei miatt abnormálisan magas lesz, a normális termelés helyreállta után is számolni kell azzal, hogy a termelési költség q-ként az október havi 4,32 P-s termelési költségünknek legalább a kétszerese, tehát cea. 8—10 P lesz úgy, hogy például egy 500 000 q-s havi termelés önköltsége 5 000 000,— P, mellyel szemben az orosz hadvezetőség nekünk 750 000, — P-t térít. Tehát csupán egyhavi üzemi termelési költség ráfizetésünk cca. 4 000 000,— P, melyet a kormányzatnak kellene a jóvátételi szolgáltatás terhére rendelkezésünkre bocsátani.

77 Az előirányzott 8 —10 P-s termelési költség természetesen az anyagáraknak csak mérsékelt drágulása esetén lesz betartható. Munkásaink bérének kiegészítő részét képezi az elsőrendű élelmi cikkekuek (liszt, zsír, cukor, só), valamint bakancsszükségletének 1939. szeptember 1-én érvényben volt árakon való szolgáltatásának kötelezettsége, meghatározott mennyiségben. A háborús helyzet folytán ebbeli kötelezettségünknek csak 1944. december 15-éig tudtunk eleget tenni, azóta első ízben folyó hó közepén szolgáltattunk ki mindössze 30 tonna lisztet, amit az orosz katonai parancsnokságunk bocsátott készpénzfizetés ellenében rendelkezésünkre. Ezt is azonban csak a dolgozó munkások részére engedte kiosztani, a családtagokat pedig a közellátáshoz utasította. 8400 munkáslétszám, illetve családtagokkal 25 000 ellátandó részére a múltban havi 24 vagon lisztre volt szükségünk, tehát azonos elvek mellett a jelenlegi 5000 dolgozó, illetve 15 000 ellátandó részére cca. 14,5 vagon liszt volna szükséges, amely szám élénken szemlélteti, hogy a rendelkezésünkre álló 3 vagon milyen elenyésző hányada a tényleges szükségletnek. A munkásság csekély készletét felélte, legnagyobb részüknek jövőbeni, főképpen liszt-, zsíradékellátása teljesen kilátástalan. Ez a körülmény komoly nyugtalanságot váltott ki máris körükben, állandóan növekedni fog a hiányzók száma. Ettől eltekintve, megfelelő táplálkozás hiányában, a munkába jelentkezők munkahatálya is jóval alacsonyabb lesz, végeredményben, ha a munkások élelmezéséről gondoskodás nem történik, a széntermelés katasztrofális csökkenése fog bekövetkezni. Schreiner (Jenő) bányaigazgató