Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

I. A Magyar gyáripar pusztulása munkások erőfeszítései az üzemek megmentéséért

Obrincsák Jenő pénztáros magával hozta és a dorogi bányapénztárban elhelyezte. A bányák jelenleg semmit sem termelnek, tudomásom szerint az utolsó termelési nap után kb. 120 vagon szénkészlet volt. Körmendy Tibor Kétoldalas, géppel írt, eredeti tisztázat. — OL Z 221—237¡5. Dorog községet a szovjet csapatok 1944. december 25-ről 26-ra virradólag foglalták el. Az élet december 27-én már megindult, 1945 január első napjaiban a széntermelést is megkezdték. A január 9-én megindult német támadás azonban ismét hadszíntérré tette a községet. A front Dorogot ketté vágta és az állóharcok 1945. március 26-ig tartottak. A villamos erőmű január 7-én megbénult, mire a tárnákat elöntötte a víz. 1945 március végén megindultak a helyreállítási munkálatok, melyek hónapokig tartottak. (OL Z 221—109.) 27 1945. ÁPRILIS 1. (BUDAPEST, 1945. JÚLIUS 21.) Az iparügyi miniszter leirata Győr-Moson-Pozsony vármegyék és Győr város főispánjához: a Magyaróvári Műselyemgyár Rt. három munkásának, akik a német romboló osztagok által felgyújtott konfekcióüzemet a tűzvésztől megmentették, elismerését fejezte ki 57 721/III/1. sz. 1945. Győr, Mosón, Pozsony k. e. e. vármegyék és Győr város Főispánjának, Győr A Mosonmagyaróvári Műselyemgyár Rt. mosonmagyaróvári cég folyó évi május hó 28-án kelt kérelme szerint 1945. április 1-én a német romboló osztagok foszforral felgyújtották a vállalat konfekció üzemét, s egyben időzített aknák elhelyezésével a tűzoltók munkáját lehetetlenné tették. A tűz és a sorozatos robbanás 24 órán át tartott, s közben a város