Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)
I. A Magyar gyáripar pusztulása munkások erőfeszítései az üzemek megmentéséért
tunkra vonatkoztatva, mint általánosságban — még teljesen bizonytalan és semmiképpen sem biztosítható ... a Budapest körülzárása után a még fel nem szabadított Magyarországon levő gyárak mindegyike felsőbb nyomásra kénytelen volt a kitelepülés kérdésével foglalkozni. Német és nyilas részről történt szorgalmazásra, a szükséges tájékozódás céljából, a Kühne ügyvezető igazgatónk és Horn mérnökünk Sopronba utaztak, hogy az Iparügyi Minisztérium vonatkozó felfogását megismerjük. Az Iparügyi Minisztérium és az ugyancsak Sopronban székelő gyáripari Országos Központ határozottan azt kívánták, hogy a lőszergyártó üzemrészünket kitelepítsük. A magyarországi gyárak kitelepítésének intézésével ekkor már az ugyancsak Sopronban székelő Deutsche Industriekommission volt megbízva, és így további felvilágosításokért ehhez utasítottak. Ez a szerv úgy informált minket, hogy a megmaradt néhány magyar gyárvállalatnak hivatalból történő intézményes kitelepítése tervbe van véve. Azt mondották azonban, hogy sokkal gyorsabban és célszerűbben vihető keresztül a kitelepítés, ha a kitelepülni szándékozó gyárak kitelepülési engedély birtokában saját maguk keresnek egy megfelelő megoldást. A Deutsche Industriekommission természetesen a gyárak minden ilyen irányú lépéséhez a legkomolyabb támogatást ígérte, és külön figyelmünkbe ajánlotta, hogy a lehetőséghez képest szakmabeli német gyárral keressük az összeköttetést. Fenti értesülések birtokában mi a kérdéssel tovább foglalkozni nem akartunk, azonban az ugyancsak Mosonmagyaróvárott székelő Kitelepítési Kormánybiztosság és a Deutsche Industriekommission helybeli megbízottjának állandó sürgetésére fentnevezett igazgatónk és mérnökünk elutaztak Bécsbe, hogy az ott székelő Ungarische Industriekommissiontól 83 további értesüléseket szerezzenek be. Számos kitelepült magyar hivatalt jártunk meg, és szerencsénkre azt az összbenyomást szereztük, hogy egy kitelepülésnek nemcsak igen komoly akadálya van, hanem az szinte keresztülvihetetlen. Azt reméltük tehát, hogy a kitelepítés kérdését nyugvópontra sikerült juttatnunk. A mindenképpen kitelepülni kívánó gyári nyilasok és németek azonban állandóan napirenden tartották a kérdést, és midőn a bécsi Ungarische Industriekommissionnal összeköttetésben álló Normann Lajos, a Magyar Altalános Hitelbank bécsi megbízottjának azon értesítése megérkezett, hogy a welsi Epple és Buxbaum mezőgazdasági gépgyár hajlandó velünk a kitelepülés ügyében tárgyalni és egyes üzemágak részére helyet biztosítani, kénytelenek voltunk a kérdéssel ismét foglalkozni. Nem akarván a kérdés intézését a kezünkből kiadni, a lehetőségek tanulmányo» A feljegyzÓB a továbbiakban a mosonmagyaróvári gyártelepre beköltözött, áttelepített üzemek problémájával foglalkozik.
