Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

Az iratkezelés rendje megegyezik a Pozsonyi Kamaráéval. Az iratok nyelve főként latin és német, kisebb részben magyar. A kutatáshoz ismertetőleltár, repertórium és kéziratos raktári jegyzékek adnak segítséget. 4. Levéltárat nem alkotó fondok és állagok A töröktől visszafoglalt újszerzeményi területek igazgatására közvetlenül a bécsi Udvari Kamarának alárendelt kamarai adminisztrációkat hoztak létre. A budai, szlavóniai, bánáti és horvátországi kamarai adminisztrációk nemcsak gazdasági, hanem közigazgatási és jogszolgáltatási feladatokat is elláttak. Az illetékességi körükbe tartozó területeken adók kivetésével és behajtásával, birtokok eladásával, telepítési, hadellátási, posta- és kegyúri ügyekkel foglalkoztak. Fennmaradt iratanyaguk jobbára iratfajták - királyi rendeletek, egyenrangú hatóságok átiratai, illetve a törvényhatóságok vagy magánosok felterjesztései, valamint az elintézések fogalmazványai - szerint rendezett, ezért a kutatásnak minden esetben ki kell terjednie az adminisztráció valamennyi irategyüttesére. Az adminisztrációk iratanyaga jelentős mértékben selejtezett. A II. József által a Magyar Kamara és a Helytartótanács 1785. évi egyesítésével egyidejűleg létrehozott, vidéki pénztári igazgatási feladatokat ellátó kamarai adminisztrációk néhány kivétellel 1793-ig álltak fenn. A közigazgatási kerületek szerint megszervezett adminisztrációk iratait jobbára tárgyi, azon belül évrendben irattározták. Néhány adminisztráció iratanyaga évek és azon belül iktatószámok rendjében fekszik. A kincstári szakhivatalok - adószabályozással, vámigazgatással, bánya- és sóügyekkel foglalkozó bizottságok és szervek - itt őrzött iratai részben tárgyi, részben iktatószámok szerinti rendben helyezkednek el. Aregéci és sárospataki, munkácsi, óbudai, visegrádi, sóvári, ungvári és diósgyőr—tokaji kincstári uradalmak töredékes iratanyaga részben tárgyi és azon belül évrendben, másrészt pedig évek és azon belül iktatószámok rendjében fekszik. A levéltárat nem alkotó fondokba és állagokba tartozó iratok nyelve német és latin, kis részben magyar. A kutatáshoz repertórium és kéziratos raktári jegyzékek állnak rendelkezésre. 5. Abszolutizmus kori Pénzügyigazgatási Levéltár (1733) 1848-1867; 219,81 fm Az Abszolutizmus kori Pénzügyigazgatási Levéltár azokat az irategyütteseket foglalja magában, amelyeket az Országos Levéltár a Pénzügyminisztériumtól, mint az 1849 és 1867 közötti időszakban működött pénzügyigazgatási szervek jogutódjától átvett.