Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)
A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE
D szekció - Abszolutizmus kori Levéltár (1813) 1848-1867 (1873); 2270,93 fm A „D" szekció a Magyar Kancelláriai Levéltár, az Erdélyi Kancelláriai Levéltár és a Helytartótanácsi Levéltár abszolutizmus kori részei mellett az 1849 és 1867 között működött egyéb magyarországi politikai kormányhatóságok és az azoknak közvetlenül alárendelt szakhivatalok iratanyagát foglalja magában. Az államigazgatás gyakori átszervezésével kapcsolatban a megszűnő' hatóságok irataikat az utódhatóságnak adták át, így bonyolult, összetett provenienciájú fondok jöttek létre. Az Abszolutizmus kori Levéltár létrehozásakor arra törekedtek, hogy a történeti szempontok érvényesítésével szétválasszák az önálló hatóságoknak a jogutódnál együtt ó'rzött iratanyagát, illetve ismét egyesítsék azokat az irategyütteseket, amelyeket a behatárolt területi illetékességgel bíró jogutód hatóságok szétválasztottak. Az 1849 és 1860 közötti idó'szakhan, a birodalmi centralizmus korában működött politikai hatóságok iratainak első sorozatát a császári és királyi minisztériumok magyarországi és erdélyi vonatkozású iratai alkotják. Az itt őrzött iratok a birodalmi minisztériumok irattáraiból kerültek ki. Az osztrák minisztériumok két ízben, 1860-ban az októberi diploma után, valamint az 1867. évi kiegyezést követően adták át általános iratanyagukból a Magyarországra és Erdélyre vonatkozó iratokat. Az elnökileg kezelt iratok átadására nem került sor, ezért az itt őrzött iratanyag csak a Bécsben maradt törzsanyaggal együtt ad teljes képet a kutató számára. A Windischgratz Alfréd által felállított, 1848 decembere és 1849 júniusa között működött polgári jellegű központi kormányszervek - a feloszlatott Helytartótanács mintájára szervezett polgári közigazgatás és a tartományi biztosságok főigazgatósága - iratai ugyancsak Bécsből kerültek vissza Magyarországra. A katonai kerületi parancsnokságok iratait a Hadtörténelmi Levéltár őrzi. A hadsereg-főparancsnok által az egyes tövényhatóságok élére kinevezett királyi biztosok iratai általában abban az esetben képeznek külön sorozatot, ha a biztos több megye kormányzatát is ellátta. A törvényhatóságokkal szorosan együttműködő katonai biztosok tevékenységére vonatkozó iratok - ha fennmaradtak általában a megyei levéltárakban találhatóak. A Bach-rendszer (1849-1860) idején működött magyarországi politikai hatóságok iratanyaga hatósági szintek szerint - országos hatóságok, kerületi hatóságok, valamint megyei hatóságok és járási hivatalok tagolódik. Az országos hatóságok közül itt találhatóak a Haynau-féle hadsereg-parancsnokság rendőri osztályának iratai - a polgári osztály iratait a Hadtörténelmi Levéltár őrzi -, valamint Geringer Károly teljhatalmú polgári biztos 1849-1851. évi, a magyarországi Helytartóság 1851-1853. évi, a „magyarországi katonai és polgári kormány" 1851-1856. évi és a „magyar főkormány" 1856-1860. évi iratai.
