Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

ÁLTALÁNOS RÉSZ (Lakos János)

- a középkori levéltári források kiadása regeszták formájában (családi levéltárak, Zsigmond-kori oklevéltár), - a Mária Terézia uralkodása idején végrehajtott úrbérrendezés dokumentumainak történeti statisztikai feldolgozása, - a legújabb kori levéltári források kiadása (minisztertanácsi jegyzőkönyvek, MSZMP-jegyzokönyvek). Az intézmény főleg saját kiadásban jelenteti meg tudományos kiadványait. Ezek sorában elsőnek az 1923-ban alapított Levéltári Közleményeket kell említeni. Hivatalosan folyóirat, valójában - ma már - éves periodika. A levéltári irodalom körébe tartozó tanulmányokat, cikkeket, forrásközléseket, ismertetéseket tesz közzé, emellett tájékoztatást ad a levéltár tevékenységéről. A 40-es években indított négy kiadványsorozatban látnak napvilágot az intézményben készült önálló, egész kötetet kitevő munkák: I. Levéltári leltárak (levéltár szintű irategyüttesek leíró jellegű segédletei; eddig 8 kötet jelent meg) II. Forráskiadványok (eddig 25 kötet jelent meg) III. Hatóság- és hivataltörténet (eddig 11 kötet jelent meg) IV. Levéltártan és történeti forrástudományok (eddig 7 kötet jelent meg) Az 1970 és 1992 között fennállt Új Magyar Központi Levéltár többek között 9 kötet forráskiadványt publikált. A segédletek és a módszertani munkák, szakmai oktatási anyagok sokszorosított formában jelennek meg. Hármas együttműködésben, a Magyar Történelmi Társulat, a Heraldikai és Genealógiai Társaság és a Magyar Országos Levéltár folyóirataként jelenik meg az 1992-ben újraindított Turul c. negyedéves periodika, amely elsősorban genealógiai és címertani írásokat közöl. (A folyóirat korábban 1883 és 1950 között jelent meg.) A tudományos munkában és a kiadványok megjelentetésében ma már döntő szerepe van a kutatást támogató állami és egyéb alapok, alapítványok pénzügyi forrásainak. A Magyar Országos Levéltár elsősorban az Országos Tudományos Kutatási Alapból és a Nemzeti Kulturális Alapból kap - pályázatok útján - támogatást.