Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

ÁLTALÁNOS RÉSZ (Lakos János)

tása. A legkülönbözőbb ügyekben, főleg munkaviszony-igazolási és még inkább leszármazási ügyekben a 80-as években évente már 3-4 ezer ügyfél megkereséseit kellett elintéznie a levéltárnak. 1970 után is eredményesen folyt a tudományos kutatómunka és a kiadványkészítő tevékenység. Rendszeresen megjelentek a legfontosabb segédletek: az I. számú nyomtatott sorozatban három újabb ismertetőleltár, a sokszorosított „Levéltári leltárak" sorozatban 35 munka (zömmel repertórium), sorozaton kívül 1974-ben az új, háromkötetes fond- és állagjegyzék, valamint a Térképtár katalógusának két kötete hat részben. AII. számú (Forráskiadványok) sorozatban 12, a III. számú (Hatóság- és hivataltörténet) sorozatban 9, a IV. számú (Történeti forrástudományok) sorozatban pedig 6 művet publikált az intézmény. Összesen 100 mű jelent meg - a Levéltári Osztály által közreadott, igen gyakran az Országos Levéltár közreműködésével készített publikációkat nem számítva. A 80-as években a kiadványok készítése és megjelentetése már egyre inkább a külső pénzforrások (MTA-céltámogatás, kutatási alapok támogatása) bevonása révén vált lehetővé. 1984-ig a levéltár adta ki a minisztérium szakmai folyóiratát, a Levéltári Szemlét. Saját folyóiratának, a Levéltári Közleményeknek az évfolyamai a 70-es években nagy késéssel jelentek meg. A lemaradást a 80-as évek első felében sikerült felszámolni. Ebben az évtizedben nemzetközi összefogással készült kiadványokban is közreműködött a levéltár (pl. nemzetközi reprográfiai kézikönyv, szocialista országok levéltári terminológiai szótára). A közművelődést segítő tevékenység a tárgyalt időszakban nagyrészt a korábban kialakult formákban zajlott. Kiemelkedő rendezvény volt az intézmény újjászervezésének 100. évfordulóján, 1974-ben megtartott „A Magyar Oszágos Levéltár kincsei" című kiállítás a budai várpalotában. A 80-as évek első felében felújították a saját kiállítótermet, és ezentúl nem állandó kiállítás, hanem évente más-más témáról szóló kiállítás bemutatására került itt sor (pl. Batthyány Lajos élete, foglalkozást ábrázoló címerek, híres személyek aláírásai). Az intézmény közreműködésével rendezett külföldi kiállítások közül megemlíthető a schallaburgi reneszánsz, a marburgi Szent Erzsébet-, vagy az olaszországi Garibaldi-kiállítás. 1982-ben létesült a levéltári munka tárgyi emlékeit bemutató levéltári emlékszoba, amely később Levéltári Múzeum elnevezést kapott. A korszak végén a levéltár Könyvtára a raktározási gondok mellett súlyos beszerzési problémákkal is küzdött. Külföldi könyvek, folyóiratok megrendelése egyre nehezebb lett, csak részlegesen jobbára kiadványcsere útján sikerült beszereznie a fontos munkákat. Hazai vonatkozásban csekély javulást az jelentett, hogy kedvezményezettje lett a szakági kötelespéldány-szolgáltatásnak. A könyvtári állomány a következőképpen alakult: 1970-ben: 29 453 mű 60 765 kötet 1980-ban: 33 825 mű 70 819 kötet 1991-ben: 40 054 mű 81720 kötet * * *