Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)
ÁLTALÁNOS RÉSZ (Lakos János)
létesítése abból a célból, hogy a „szocialista korszak" levéltári anyagát külön intézmény gondozza. Ezt a külön intézményt az 1969. évi 27. törvényerejű rendelet Új Magyar Központi Levéltár néven teremtette meg. 7. A két országos levéltár időszaka (1970-1992) Az Új Magyar Központi Levéltár 1970. június l-jén kezdte meg működését a művelődésügyi miniszter 186/1969. (MK 24.) utasítása alapján. Az új levéltár a Magyar Országos Levéltárból vált ki, annak Népi Demokratikus Osztálya intézménnyé nyilvánításával, és az osztálynak is helyet adó Hess András téri épületben meglehetősen mostoha körülmények között rendezkedett be. A miniszteri utasítás elhatárolta a két intézmény feladatkörét: az Országos Levéltár a korábbi egységes levéltártól az 1945 (gazdasági szervek esetében az államosítás éve, zömmel 1948) előtti levéltári anyaggal, míg az Új Magyar Központi Levéltár az 1945/48 utáni, ún. szocialista kori levéltári anyaggal kapcsolatos feladatkört vette át. A Magyar Országos Levéltár 1970. június l-jével lezárt, történeti levéltárrá vált, hiszen az illetékességi körébe sorolt levéltári anyag túlnyomó többségét már korábban átvette. Természetesen kisebb-nagyobb irategyüttesek a 70-es és 80-as években is bekerültek a levéltárba (pl. a Magyar Államvasutak és a Pénzintézeti Központ 1945 előtti iratai). Az intézmény nagy súlyt helyezett a magánszemélyek tulajdonában lévő történeti értékű iratok vásárlással, ajándék, ritkábban letét elfogadásával történő megszerzésére. A levéltár gyűjteménye ily módon nem nagy mennyiségű, de értékes dokumentumokkal gyarapodott (pl. Kossuth- és Klapka-iratok, Károlyi Ede iratai, középkori oklevelek, címereslevelek). Az illetékességi iratátvételek és a szerzeményezések következtében - természetesen beszámítva az Új Magyar Központi Levéltárnak és más levéltárnak történt iratátadással, valamint a selejtezéssel bekövetkezett apadást is - az alábbiak szerint alakult az Országos Levéltár iratállománya: A Bécsi kapu téri épületben ennek a gyarapodásnak csak úgy lehetett helyet biztosítani, hogy a 80-as évek második felében nem raktározási célokat szolgáló épületrészeket (padlás, alagsor) is igénybe vettek. Jelentős volt a Mikrofilmtár gyarapodása: 1970 és 1991 között több mint duplájára, 22 millióról 48 millió felvételre növekedett az állománya. 1969- ben: 1970- ben: 1980-ban: 1991-ben: 38 919 fm 33 345 fm 33 530 fm 35 531 fm