Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

ÁLTALÁNOS RÉSZ (Lakos János)

50-ről 129-re emelkedett a státusok száma. Az egyes dolgozói kategóriák aránya a két évtized alatt jelentősen módosult: Év Levéltáros Kezelő Technikai Adminisztratív Kisegítő Összesen 1949 25 9 4 5 7 50 1960 40 22 14 4 8 88 1969 48 34 24 10 13 129 Az igényeknek megfelelően a kezelők és főleg a technikai személyzet aránya nőtt meg. A levéltári feladatok sorában a korábban nem rendszeresen végzett állománygyarapítást újszerű módon, az iratképző szervekkel kapcsolatot tartva igyekezett szervezetté tenni az intézmény. 1950-1953 között országos iratbegyűjtési kampány zajlott le. Ennek során - a többi levéltárhoz hasonlóan — az Országos Levéltár is felderítette és beszállította a sok esetben pusztulásnak indult vagy elhanyagolt iratanyagokat. Az előző években végzett felelőtlen selejtezések komoly károkat okoztak a történeti értékű anyagokban, most a levéltárak közreműködésével szakszerűbbé vált ez a munka. Mindennek eredménye volt, hogy a Magyar Országos Levéltár iratanyagának mennyisége az 1950. évi 24 701 fm-ről 1954-re 31 019 fm-re emelkedett. 1956-ban nagyon sok irat elpusztult, vagyis csökkent az állomány, majd később, a 60-as években - főleg a megszűnt Központi Gazdasági Levéltár államosítás előtti anyagának átvételével - ismét jelentősen gyarapodott az intézmény gyűjteménye (1960-ban: 26 876, 1969-ben: 38 919 fm). Két évtized alatt hússzorosára nőtt a Mikrofilmtár állománya: 1950ben még csupán 1 millió felvételt tartalmazott, 1969-ben viszont már közel 20 millió felvételt! (Ebből 7 millió saját iratokról, 10 millió más hazai levéltárak anyagáról, míg 2,3 millió külföldi levéltári anyagról készült.) Ezt a fejlődést a műhely technikai felszerelésének bővítése tette lehetővé. Döntően az amerikai mormon egyház részére vállalt mikrofilmezés ellenértékeként kapott új berendezésekkel a műhely felszerelése a 60-as évek végére 4 felvevőgépre és 2 nagyítógépre bővült, emellett automata előhívó és másoló is rendelkezésre állt. Évente 1,5 millió felvétel elkészítésére volt alkalmas ekkor a műhely. Az 1949-ben létesült^ restauráló műhelyhez 1965-ben egy második műhely csatlakozott az Úri utcai épületben. Korszerűsödött a felszerelés (laminátor, présgép, vákuumos szárító, fertőtlenítő-szekrény). A 60-as évektől a levéltár állományvédelmi műhelyei gyakorlatilag a többi hazai levéltár céljait is szolgálták, mégpedig nemzetközi mércével mérve is magas színvonalon. Ember Győző főigazgató elképzeléseinek megfelelően súlyponti feladat-