Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

ÁLTALÁNOS RÉSZ (Lakos János)

története Mohácstól a török kiűzéséig" c. műve 1946-ban jelent meg, néhány év múlva pedig a többi sorozat nyitókötetei is elkészültek. 1945-ben és 1946-ban napvilágot látott a Levéltári Közlemények két soron következő' évfolyama, ezt követően azonban hét éven át nem jelenhetett meg a folyóirat. A háború utáni években több rendkívüli feladat is hárult a Magyar Országos Levéltárra. Ezek sorából ki kell emelni a veszélyeztetett családi és gazdasági levéltári anyag megmentése ügyében tett kezdeményezéseket, a párizsi béketárgyalások levéltári anyagának előkészítését és a levéltárak állapotfelmérését. Az intézményben működött a rövid ideig fennállt Levéltárak Országos Főfelügyelősége, amelyet az 1947. évi levéltári törvény (XXL tc.) hívott életre. E törvény úgy rendelkezett, hogy a Magyar Országos Levéltárnak alárendelt kerületi állami levéltárakat létesítenek, azonban ezt a tervet nem sikerült megvalósítani. * * * 1949-50-ben nagy változások mentek végbe Magyarországon: a kommunista hatalomátvételt követően totális egypártrendszer jött létre. A magánszférát mind a gazdaságban, mind a társadalmi élet területén gyakorlatilag felszámolták, szinte mindent államosítottak. Ilyen körülmények között a levéltárügyben is az erős központosítás érvényesült. Félretették az 1947. évi levéltári törvényt, helyette az 1950. évi 29. törvényerejű rendelet szabályozta a levéltárak irányítását és tevékenységét. 1951-ben megszervezték a Levéltárak Országos Központját (LOK), és ennek közvetlen irányítása alá rendelték a korábban törvényhatósági (önkormányzati) intézményekként működő, most államosított megyei és városi levéltárakkal együtt a Magyar Országos Levéltárat is. A LOK közvetlen irányító jogköre szakmai és pénzügyi-gazdasági kérdésekre egyaránt kiterjedt. Jelentősen bővült a levéltárak feladatköre: az intézmények ezentúl részt vettek a szervek iratselejtezésében, valamennyi állami és tanácsi szervre, így a gazdasági szervekre is kiterjesztették iratátvételi kötelezettségüket. Az iratok levéltárba adási ideje jelentősen lecsökkent, most már az alig 5-10 évvel korábban keletkezett iratok is levéltárba kerültek. Ekkor szűnt meg a Magyar Országos Levéltár történettudományi kutató intézet jellege, mert a történettudomány művelése a Magyar Tudományos Akadémia szovjet mintájú átszervezésekor létrehozott Történettudományi Intézet feladata lett. Az iratképző szervekkel való kapcsolattartásra, a rendszeres iratátvételre, a levéltári anyag feldolgozására és az állományvédelmi munkákra tolódott át a levéltári tevékenység súlypontja. A tárgyalt korszakban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, illetve ennek különböző nevű jogutódjai (1956-ig), majd rövid ideig a Minisztertanács (1956-1957) alá tartozott a LOK és rajta keresztül az Országos Levéltár. (A többi szocialista országban általában a rendőrhatósági és államvédelmi funkciókat is ellátó belügyminisztérium fel-