Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

ÁLTALÁNOS RÉSZ (Lakos János)

A második világháború idején eleinte a katonai behívások okoztak gondot a levéltárban. 1941-42-ben az intézményre hárult a tervezett levéltári törvény előkészítésének feladata, amelynek első lépcsőjeként a munkatársak felmérték a megyei és városi levéltárak helyzetét. 1944-ben a közeledő front határozta meg a 40 fős személyzet tevékenységét. (A létszám megoszlása akkor a következő volt: 25 tudományos, 10 kezelő, 2 adminisztratív, 2 technikai, 1 kisegítő.) Már az előző évben befalazták az alagsori raktárak ablakait, és ezekben a védett raktárakban helyezték el a legértékesebb irategyütteseket, valamint a festett ólomüveg ablakokat. A levéltár vezetése nem tett eleget a kiürítési parancsnak, így az iratanyag egészét az épületben érte az ostrom 1944 végén. (Ezzel szemben a Hadilevéltár iratainak zömét Nyugat-Magyarországba telepítették át.) Sajnos az ostrom során súlyos károk keletkeztek a levéltár épületében és iratanyagában egyaránt. Több bombatalálatot, belövést kapott az épület: a tornya olyan súlyosan megsérült, hogy le kellett bontani, raktárfödémek szakadtak át, tűz keletkezett. Az alagsorban - ahol iratok voltak elhelyezve - berendezett német katonai kórház is hozzájárult ahhoz, hogy összesen 3100 polcfolyóméter irat, az állomány legalább 16%-a elpusztult. Ezen kívül nagyon sok iratcsomó került a romok alá, egy részük felbomlott, az iratok teljesen rendezetlen állapotúvá váltak. A harcok elmúltával szomorú képet mutatott az intézmény. Számos felbecsülhetetlen értékű közigazgatási, bírósági és családi iratanyag lett az enyészeté. 6. A Magyar Országos Levéltár 1945 és 1970 között A háborús károk helyreállítása vontatottan kezdődött és folytatódott. Legfontosabb feladat volt a szétszóródott iratok mentése és az épület helyreállításával párhuzamosan a raktári rend újrateremtése. Rendkívüli állapotok uralkodtak ekkor a levéltárban: a kutatók fogadása is csak 1946 végétől vált lehetségessé, egyelőre munkaszobában, ideiglenes körülmények között, hiszen a kutatótermet sem kímélte meg a pusztulás. Az intézmény régi kívánsága teljesült, amikor 1945 első felében a Hadilevéltár kiköltözött az épületből. A háború utáni években is Jánossy Dénes vezette az intézményt. Emellett 1945 nyarától ő töltötte be a Magyar Nemzeti Múzeum elnöki tisztét is. A központi közgyűjteményeket magába foglaló önkormányzati testület 1949 végéig állt fenn. A levéltár korábbi szervezete 1945 elején felbomlott, és csak az év őszén történt meg az ideiglenes újjászervezés. A kutató-, ill. a közjogi és közigazgatási referensszolgálaton kívül 5 osztályt állítottak fel (udvari kormányszervek levéltárai, 1867 előtti országos közigazgatási hatóságok levéltárai, 1867 utáni közigazgatási hatóságok levéltárai, igazságszolgáltatási levéltárak, magánlevéltárak és gyűjtemények). 1946 elején 10 osztályt létesítettek, majd 1948-ban ismét módosították a szervezetet.