Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)
A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE
A Magyar Országos Levéltár módszertani, számítástechnikai, oktatási és kiadói tevékenysége A levéltári feldolgozó munka igen változatos tevékenység, aminek a sokszínűségét magának a levéltári anyagnak a sokrétűsége okozza. Ahhoz, hogy a levéltáros munkáját magas színvonalon lássa el, a szakmai tapasztalatokon kívül mindenekelőtt rendszerezett levéltárelméleti ismeretekre van szüksége. Ember Győző meghatározása szerint a levéltári módszertan célja éppen az, hogy megvizsgálja, miként lehet alkalmazni a levéltárelméletet a gyakorlatban, és a levéltári munkát milyen módon, milyen eszközökkel célszerű végezni. A levéltári módszertani munka széles körű tájékozottságot, elmélyülést, aprómunkát igényel, és éppen ezért igen időigényes feladat. A Magyar Országos Levéltárban e munkák nagy része koncentráltan a volt Új Magyar Központi Levéltárban létrehozott Módszertani és Számítástechnikai Osztályon folyik. Az egyes feladatcsoportok szervezett keretek közötti, célra orientált szervezése és folytatása 15 éves múltra tekint vissza. Ezen időszak alatt alapozódtak meg a hosszabb távra szóló irányok: mindenekelőtt igazgatástörténeti és irattani kutatások, részvétel szakmai-módszertani útmutatók kimunkálásában, a levéltári anyagra, valamint a levéltárak működésére, továbbá a levéltárosok szakmai és tudományos munkájára vonatkozó adatok (beleértve a hagyományos és számítástechnikai úton történő nyilvántartások és segédletek készítését is) gyűjtése, rendszerezése, elemzése és közreadása. Mind az igazgatástörténeti, mind az irattani kutatások az 1980-as években - a minisztérium által meghatározott összlevéltári feladatként elsősorban az önkormányzati (akkor tanácsi) levéltárak új- és legújabb kori iratanyagának vizsgálatára irányultak, mindenekelőtt azért, mert e nagy mennyiségű és változatos iratanyag értékelését, tudományos igényű feldolgozási elveit és társadalmi hasznosításának sokféle lehetőségét szisztematikusan még nem vette számba senki. Az elmaradás felszámolásának első lépéseként születtek meg „A tanácsi szakigazgatási szervek működésének, szervezetének és hatáskörének alakulása 1950től 1970-ig", ill, „1971-től 1984-ig" című munkák, amelyek a tanácsokra és szerveikre vonatkozó általános jogszabályokat tartalmazzák, majd „A tanácsigazgatás szervei 1950-1970" című szervtörténeti lexikon, amely a jelzett időhatárok között a tanácsokat és azok szervtípusait mutatja be a tárgyalt két évtized gyakori átszervezéseinek, hatásköri bizonytalanságainak aprólékos, tényszerű feltárásával és rögzítésével. Alapos kutató és
