Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

ÁLTALÁNOS RÉSZ (Lakos János)

a 80-as évektől csak ritkán került sor, a rendezési, segédletkészítési és selejtezési munkák végzését pedig a személyzet csekély létszáma mellett nagymértékben hátráltatták az igazgatási jellegű feladatok. A belügyminiszter ugyanis nemesi cím-, előnév- és címerügyekben véleményező szakfórumnak jelölte ki a levéltárat, majd a század végén felállított Országos Községi Törzskönyv Bizottság munkáját is segítenie kellett a községnevek történeti fejlődését illető szaktanácsaival. Pauler halála után 1904-1907 között Óváry Lipót (1833-1919), majd az ő nyugdíjazását követően 1907-1913 között Tasnádi Nagy Gyula (1849-1924) állt az Országos Levéltár élén (utóbbi 1907-től 1909-ig megbízottként). Ebben az időben vette át a levéltár a visszaállított Helytartótanács és a kerületi táblák iratait. A gyarapodás elhelyezésére nem 5. A levéltár új palotájának helyén álló épületek bontása az első világháború előtt volt helye, ezért a budai várban e célra megkapta a Bécsi kapu tér melletti Bosnyák laktanya épületét. Ez csak átmeneti megoldást jelentett, ugyanis már 1899-ben elvi döntés született egy új levéltárépület építéséről. Pauler Gyula a részletes építési programot is kidolgozta, ennek