Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

rat) 1670—1711 közötti iratai (Expeditionsprotocolle), valamint a Hadügyminisztérium elnöki irodájának (Kriegsministerium, Präsidialbureau) ügyiratai. A vidéki osztrák intézmények közül a Burgenlandi Levéltárból (Burgenländisches Landesarchiv) van a legtöbb mikrofilm. A felvételek zöme a Batthyány család birtokigazgatási iratairól készült (Batthyanisches Herrschafts- und Familienarchiv). Horvátország: a mikrofilmek többsége a Horvátország Levéltárában (Archiv Hrvatske) őrzött iratokról készült. (Ezek egy része a trianoni és a párizsi békeszerződések rendelkezései alapján Magyarország által kiszolgáltatott iratanyag.) Említésre méltóak a következő irategyüttesek: a báni iratok (Acta banalia) az 1848/49-es évekből, a Zrínyi-Frangepán gyűjtemény (16-18. sz.), valamint a pálos és a jezsuita rendre vonatkozó iratok (Acta paulinorum és Acta jesuitica). Jugoszlávia: a felvételek zöme a Vajdasági Levéltárban (Archiv Vojvodine) készült. Az itt őrzött megyei fondok (Bács-Bodrog, Temes, Torontál) jegyzőkönyvei mellett kiemelhetők még a ferences kolostorok levéltárai (14-18. sz.), valamint a Bach-korszak délvidéki tartományi hatóságának, a K. K. Landesverwaltung des Serbischen Woiwodschaft und des Temescher Banatsnak iratai (egykor az Országos Levéltárban voltak). Németország: a több levéltárból származó mikrofilmek közül különösen gazdag a Német Külügyminisztérium (Auswärtiges Amt) első világháborúval kapcsolatos gyűjteménye (Abteilung A, Akten, Weltkrieg), vagy a két világháború közötti német külügyi iratok magyar vonatkozású válogatása (Politisches Abteilung II). Figyelemre méltó még a Szövetségi Levéltárban (Bundesarchiv, Potsdam) őrzött, a Porosz Titkos Államlevéltár (Preussisches Geheimes Staatsarchiv) anyagából a Rákóczi-korra vonatkozó válogatás, vagy a Karlsruhei Központi Tartományi Levéltár (Generallandesarchiv Karlsruhe) fondjaiból kigyűjtött, a török kiűzésével kapcsolatos iratok mikrofilmje (Grossherzogliches Haus- und Staatsarchiv [A nagyhercegség udvari és állami levéltára], Abteilung 46 [46-os ügyosztály], Personalien [Személyi iratok]). Románia: a román levéltárakból származó mikrofilmek többsége néhány megyei levéltárban készült. A Brassó Megyei Levéltár (Archivele Statului Jud. Brasov) középkori irategyüttese különösen gazdagnak mondható. A legtöbb felvétel a Kolozs Megyei Levéltárból (Arhivele Statului Jud. Cluj) származik, említésre méltóak még a megyei és széki jegyzőkönyvek és iratok (Belső-Szolnok, Doboka, Kolozs, Kraszna, Szatmár, Torda megye, Kővár vidék, Udvarhely szék), Beszterce város és kerület levéltára, Kolozsvár város jegyzőkönyvei és sáfárpolgári számadásai. Hasonlóképpen megvannak a Marosvásárhelyen (Arhivele Statului Jud. Mures) őrzött Maros széki jegyzőkönyvek, valamint különböző összeírások (17-19. sz.). Végül meg kell említeni a Román Akadémia Kolozsvári Fiókjának Történeti Levéltára (Arhiva Istorica a Filialei din Cluj a Academiei R. R.) gazdag családi iratanyagát, amelyből sok mikrofilm szár-