Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

szítenek másolatot). Mind a helyettesítő, mind a publikációs mikrofilm csak marginális szerepet játszott a magyar levéltári mikrofilmezésben. Egyetlen jelentősebb helyettesítő filmezés történt a levéltárban: a hatvanas években a megyei levéltárakban őrzött katonaállítási lajstromokat filmezés után kiselejtezték. Publikációs mikrofilm készítésére csak elvétve került sor, igaz, az alkalmazott mikroforma (35 mm-es film) sem nagyon megfelelő ilyen célra. X szekció - Mikrofilmtár 11-20. sz.; 52 416 634 felvétel A Filmtár egy másolatgyűjtemény, amelynek legfontosabb jellemzője, hogy másodlagos, mivel túlnyomórészt biztonsági és kiegészítő filmeket tartalmaz, és az eredeti iratok is megvannak. Szakmai körökben már általánosan elfogadott, hogy a levéltári másolatgyűjteményeknek meg kell őrizniük a másodlagos jellegüket, azaz szerkezetükben, rendjükben, segédleteikben - lehetőség szerint - tükrözniük kell az eredeti iratok rendjét és szerkezetét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nyilvántartás és a kutatás is elsősorban az eredeti rendre és jelzetekre hagyatkozik, a filmek saját rendje (a dobozok sorrendje) és saját jelzete (törzsszám, dobozszám) csak „ráépül" azokra. Ez a felfogás egyébként teljesen megfelel a levéltárban általánosan elfogadott provenienciaelvnek. A teljes megfelelés természetesen csak elméleti célkitűzés. A filmezett iratokat átrendezhetik, más gyűjteménybe kerülhetnek, esetleg elpusztulnak, a nem teljes fond filmezése pedig óhatatlanul csonkítást jelent. Mindezek ellenére az a törekvés, hogy a megfelelés teljes legyen, ezért pl. az iratok mozgása nagyjából követhető a nyilvántartásokban is. Az előbb említett saját filmtári rendnek és jelzetrendszernek természetesen fontos funkciója van mind nyilvántartási, mind kutatási szempontból. A filmek (tekercsek) dobozokban vannak elhelyezve, és minden doboznak külön azonosító száma van. Van egyszerű számsorból álló sorozat, és vannak „betűs" sorozatok. Ez utóbbiaknál a dobozszám egy betűből és egy arab számból áll, a betű vagy a filmek származási helyére utal, vagy azonos típusú iratokat jelez: A 1-5583 anyakönyvi mikrofilmek, B 1-1816 egyéb genealógiai források (összeírások, genealógiai tabellák, állítási lajstromok stb.), C 1-1791 cseh és szlovák mikrofilmek, D 1-396 Diplomatikai Levéltár (Q szekció, DL sorozat), I 1-180 1944/45-ös zsidóüldözésekre vonatkozó iratok filmjei, W 1-5070 ausztriai mikrofilmek. A betűs sorozatok kettő kivételével (D és W) már lezártak. Az újonnan filmezett anyakönyvek tehát már nem „A-s" dobozba kerülnek, hanem a betű nélküli nagysorozatba.