Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)
A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE
anyag információkat nyújt az építésügyi területen végrehajtott államosításról, az épító'ipar szervezeti kereteinek, valamint az építés- és közmunkaügyi területi hálózat kiépítéséről. Az iratok az egykorú irattári segédletek és a raktári jegyzékek alapján kutathatóak. Az Építésügyi Minisztérium (XIX-D-3; 1949-1967; 440,93 fm) az ÉKM helyébe lépett és 1967-ig működött. Feladatköre az Építőanyagipari Minisztérium 1952-1953. évi, majd a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium 1954—1956. évi működése alatt szűkült. Az ötvenes évek végétől egyik legfontosabb feladata az állami lakásépítés építőipari szervezetének kiépítése volt. Levéltárba kerültek a miniszteri, miniszterhelyettesi iratok is. Az irategyüttesből Szíjjártó Lajos miniszter 1949-1957 közötti iratai hiányoznak, ezek 1956-ban elpusztultak. A kutatás általában raktári jegyzékek segítségével lehetséges. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium (XIX-D-6; 1967—1988; 319,46 fm) az EM jogutódjaként annak ügykörén túl átvette az Áruraktározási és Helyiséggazdálkodási Hivatal helyiséggazdálkodási feladatait, többek között ellátta az építésügyi igazgatás, a városfejlesztési tevékenység és a lakásügyi igazgatás teendőit. Iratai az egykorú segédletek és raktári jegyzékek alapján kutathatóak. Az Építőanyagipari Minisztérium (XIX-D-5; 1952-1953; 1,85 fm) alapításának célja az volt, hogy a több minisztériumnak alárendelt építőanyag-ipar egységes irányítás alá kerüljön. A minisztériumot 1953-ban az EM-mel összevonták. A töredékesen megmaradt iratanyaga az építőanyag-ipar fejlesztési elképzeléseiről s az országos anyaggazdálkodási és árhatósági feladatokról nyújt információt. A csoportszámos iratokhoz készült korabeli iktatókartonok megmaradtak, az iratanyag kisebbik része raktári jegyzék alapján kutatható. A Város- és Községgazdálkodási Minisztérium (XIX-D-4; 1954-1956; 57,92 fm) feladatkörébe tartozott a táj- és városrendezés. Felügyelte a lakásügyi hatósági, valamint a város- és községrendezési építési hatósági feladatok ellátását, szakirányítása alá tartoztak a tanácsi beruházási igazgatóságok, valamint a kommunális vállalatok. 1955. január l-jétől bővült feladatköre a KPM-től átvett helyi közlekedés irányításának teendőivel. 1956-tól ellátta a helyi ipar felügyeletét is. Iratanyaga többékevésbé teljesnek tekinthető. Áz iratok többsége raktári jegyzékek, kisebbik része az eredeti segédletek alapján kutatható. Iparügyi fondok Az Iparügyi Minisztérium (XIX-F-1; 1945-1949; 52,13 fm) ügykörébe tartoztak az ipari és iparszerű termelés, az ipari és bányászati közigazgatás, az energiagazdálkodás és a közszolgáltatások ügyei, a szabadalmi jogvédelem, a védjegy- és a mintaoltalom ügyei. Az iratok egy része a levéltár 1956. évi égése során megsemmisült. A legfontosabb állagok, az elnöki és az általános iratok az eredeti rendben fekszenek, ezek az egykorú segédletek, az iratanyag másik része raktári jegyzék, illetve publikált
