Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

(XIX-I-l-h; 1945-1951) 50,30 fm-nyi anyaga a korszak felsőoktatásának életébe segít betekinteni. A VKM iratai a korabeli irattári segédletek és raktári jegyzékek alapján kutathatőak. Az 1949-ben létrejött Népművelési Minisztérium (XIX-I-3) 1957-ig működött. A 119,49 fm-nyi iratanyagából a legnagyobb részt (80,78 fm) az általános iratok teszik ki. Az 1951 és 1953 között működött Közoktatásügyi Minisztérium (XIX-I-5) irataiból 33,96 fm, az 1953-tól 1957-ig működött Oktatásügyi Minisztérium iratanyagából 95,01 fm maradt fenn. (A rövid ideig, 1955ben működött Felsőoktatási Minisztérium anyaga - XIX-I-6 - 0,60 fm terjedelmű.) A fenti fondok a korabeli irattári segédletek (általában iktatókartonok) és raktári jegyzékek alapján kutathatóak. Ugyancsak az eredeti irattári segédkönyvek és a levéltárban készült raktári jegyzékek alapján kutathatóak a Művelődésügyi Minisztérium (XIX—1-4; 1957—1974; 729,41 fm), a Kulturális Minisztérium (XIX-I-7; 1974-1980; 93,91 fm) és az Oktatási Minisztérium (XIX-I-8; 1974-1980; 117,90 fm) iratai. A szocialista korszakra jellemző szerv volt a Kiadói Főigazgatóság (XIX-I-21) és a Filmfőigazgatóság (XIX-I-22). A Kiadói Főigazgatóság 1953-1976 évkörű iratai 53,08 fm-t, míg a Filmfőigazgatóság 1956 és 1976 között keletkezett iratai 24,78 fm-t tesznek ki. A kulturális cenzúra e két jellegzetes szervének iratai raktári jegyzékek alapján kutathatóak. A művelődési referencia részét képezi a magyar levéltárügy igazgatását végző szervek csoportja is. Az 1951-1978 évkörű irategyüttes, amely 52,11 fm terjedelmű, magában foglalja a Levéltárak Országos Felügyelője (XIX-I-17, 1949-1950), a Levéltárak Országos Központja (XIX-I-18, 1950-1957), a Levéltárak Gazdasági Hivatala (XIX-I-29, 1951-1968) vagy az MM Levéltári Igazgatósága, illetve Levéltári Osztálya (XIX-I-4-ab, 1958-1972; XIX-I-7-o, 1973-1978) iratait. A Külügyminisztérium (XIX-J-1) 1944 és 1990 közötti iratai 886,70 fm terjedelműek. A békeelőkészítéssel kapcsolatos iratokat és tanulmányokat foglalja magában a Békeelőkészítő Osztály iratanyaga (XIX-J-1—a: 21,61 fm). A Fegyverszüneti Osztály iratai (XIX-J-1-b; 0,36 fm) a fegyverszüneti és jóvátételi tárgyalásokkal kapcsolatos levelezéseket tartalmazzák. Jelentős irategyüttest képeznek a magyar békedelegáció iratai (XIX-J-l-c; 1945-1947; 6,00 fm). Az 1945 és 1989 között keletkezett és már hatályukat vesztett nemzetközi szerződések terjedelme 60,96 fm. A külképviseletek anyagai általában az 1960-as évek elejéig kerültek levéltárba. Az irategyüttes raktári jegyzékek, illetve az iratképző által keletkeztetett segédletek alapján kutatható. A külügyi referencia részét képezi a Vietnami Nemzetközi Ellenőrző Bizottság Magyar Tagozatának anyaga is (XIX-J-63; 1972-1975; 8,88 fm). A fond két állaga a Külügyminisztérium által készített segédlet alapján kutatható.