Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

Nem maradhatnak említés nélkül olyan jelentős vállalatok sem, mint a Feltén és Guilleaume, Kábel-, Sodrony- és Sodronykötélgyár Rt. (Z 475, 478-479, 956-958; 1901-1951; 7,38 fm), az Első Magyar Betűöntöde Rt. (Z 480-481, 1024-1026; 1900-1963; 6,19 fm), a Csavar- és Kovácsárugyár, Brevillier és Társa Urbán A. és Fiai Rt. Budapesti Fióktelepe (Z 482-484, 994-995; 1892-1949; 5,87 fm), a Magyar Királyi Vas- és Acélgyár, Diósgyőr (Z 1557-1558; 1863-1953; 345,29 fm), a hadianyaggyártásban fontos szerepet játszó Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár Rt. (Z 463-464, 466-470, 1064, 1085; 1916-1949; 17,05 fm), a Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár Rt. (Z 485-488, 490-496, 498; 1913-1953; 44,50 fm), a hazai járműgyártásban élenjáró Uhri testvérek Autókarosszéria- és Járműgyár Kft. (Z 517; 1934-1950; 3,57 fm). Az államosított Uhri-féle gyár és az Ikarus Gép- és Fémáru Rt. (Z 515; 1916-1948; 0,98 fm) összevonásából jött létre az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár (XXIX-F-187; 1958-1991; 104,40 fm). A szocialista nagyipar fellegvárának számítottak a Csepel Vas- és Fémművek (XXIX-F-3; 1947-1967, 1975; 14,64 fm), a Dunai Vasmű (XXIX-F-2; 1948-1975; 24,74 fm), a Lenin Kohászati Művek (XXIX-F-191; 1953-1980; 139,16 fm), a Diósgyőri Gépgyár (XXIX-F-202; 1950-1965; 10,68 fm), a Magyar Gördülőcsapágy Művek (XXIX-F-205; 1951-1980; 48,06 fm). Vegyipari vállalatok 1884-1992; 743,99 fm A vegyipari vállalatok 59 fondja értékes információkat tartalmaz a vegyészeti termékek előállításának széles skálájáról. Ipartörténeti jelentőségű az 1890-ben alapított Magyar Ruggyantagyár Rt. (Z 570-575, 1316-1317, 1336, 1339-1343; 1890-1950; 264,81 fm) iratanyaga. Az első világháború után a vállalat világviszonylatban is a gumiipari szakma élvonalához tartozott. Kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezett, ezért fennmaradt iratai jelentékeny részben német, ill. angol nyelvűek. Az iratanyaga repertórium segítségével kutatható. A gyógyszeripari vállalatok közül a két legnagyobb, leghíresebb a Richter és a Chinoin volt, készítményeiket bel- és külföldön egyaránt forgalmazták. ARichter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. (Z 541-544, 1152; 1910-1951; 11,09 fm) kőbányai épületeit 1907-ben építette fel. 1910-ben alapították az Alka Vegyészeti Gyárat, amely 1913-tól kezdte használni a Chinoin fantázia nevet (Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Rt. [Z 545-553, 1122, 1261, 1275-1276, 1278; 1909-1948; 61,54 fm]). A gyógyszeripari kutatások szempontjából fontos dokumentumok találhatók a Chinoin tudományos és szabadalmi osztálya, ill. a Richter ügyvezetősége állagaiban. Iratanyaguk repertorizált.