Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

vékenységi körét hamarosan kiterjesztette a betétüzletre, a hitelnyújtásra és a folyószámlákra. 1848 augusztusától decemberéig, a független magyar kormány Debrecenbe költözéséig jegyintézetként is működött, ez idö alatt hozta forgalomba az ún. Kossuth-bankókat. Lánczy Leó vezetése (1881-től) és négy évtizedes munkássága alatt a bank ereje, befolyása számottevó'en megnó'tt. Lánczy iparfejlesztő' tevékenységet folytatott, részt vett vállalatok alapításában, fejlesztésében. 1886-ban kölcsönnel segítette Puskás Tivadart a budapesti telefonközpont és -hálózat kiépí34. A IV. Osztály egyik raktárának részlete tésében. Érdekeltséget szerzett a bánya-, kohó- és építőanyagiparban, a villamosiparban, a textiliparban és az élelmiszeriparban, de bekapcsolódott a helyiérdekű vasutak építésének finanszírozásába is. A bank az első világháború kitörése előtt az ország vezető pénzintézete volt, de még az 1940-es évek elején is budapesti központja 23 affiliait pénzintézetet, 65 kereskedelmi és iparvállalatot irányított. 1949-ben felszámolták, funkcióját részben a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. vette át. Iratanyagának gazdaságtörténeti forrásértéke - a nagyarányú iratpusztulás ellenére - rendkívül jelentős. Repertórium segítségével kutatható.