Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)
A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE
V szekció - Pecsétgyűjtemény 11-20. sz.; 30,69 fm+ 3354 db Az előző szekciók ismertetésénél többször említett, 1956-ban megjelent alapleltár Pecsétgyűjtemény alcím alatt mindössze egy sorozatról szól, amely a levéltárban található, és a Varjú Elemér múzeumigazgatótól vásárolt pacskolatgyűjteményből, valamint néhány darab sérült eredeti pecsétből állt. A levéltár pecsétgyűjteménye valójában az idő tájt sem volt ilyen szerény méretű, mert pl. az Altenburger Gusztáv és Réső Ensel Sándor címer- és pecsétgyűjtemény, a Zichy-Czikán-féle címeres pecsétlenyomatok és pecsétmásolatok gyűjteménye az 1526 utáni gyűjtemény részét képezte, a kormányhatóságok pecsétnyomói ládákban az iratanyagok mellett, a Badeni Egyezmény alapján 1927 után Ausztria által az Országos Levéltárnak átadott pecsétnyomók szintén ládákban a raktárakban hevertek. Ezeknek az anyagoknak a számbavétele és a Pecsétgyűjteményben való elhelyezése az 1980-as években történt meg. A szekció anyagát a pecsétnyomók mellett elsősorban pecsétlenyomatok gyűjteményei alkotják. Emellett egyre gyarapodik elsősorban a középkori pecsétmásolat-sorozat, amely a levéltárban található eredeti pecsétekről készül, és ezzel a legtöbb esetben kiváltható a pecséttani kutatásoknál az eredeti oklevelek és a sérülékeny pecsétek kézbevétele. A gyűjtemény legkutatottabb sorozata az Altenburger-Réső címer- és pecsétgyűjtemény, amely az osztrák és a német birodalom uralkodói és helységek szerinti pecsétnyomatai mellett Magyarország és a Magyar Birodalom címszó alatt megyénként, azon belül a helységek abc-rendjében őrzi a városi és községi pecsétek lenyomatait. A név szerint is említett Varjú Elemérgyűjtemény 436 középkori tisztségviselő és uralkodói pecsét másolatából áll. A szekció minden egyes törzsszámához darabjegyzék készült.
