Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

tében. Bár jelentős mennyiségű térképet és tervet emeltek ki a kamarai, a helytartótanácsi iratanyagokból, a Regnicolaris Levéltárból vagy a Föld­művelésügyi Minisztérium fondjából, a kiemelés nem kövekezetes és tel­jes, így a kutatás az eredeti fondképző anyagában is szükséges sok esetben. Bár a térképek és tervek az említett iratképzőknél melléklet­ként keletkeztek, gyakran az iratképző nem tüntette fel megfelelő he­lyen ezt, és így a térképek és tervek kapcsolata az eredeti irattal megsza­kadt. A két szekció anyaga az előbbiekben ismertetett módon kialakított, a kormányhatósági és a családi levéltárakból kiemelt sorozatok két nagy csoportja mellett jelentős forrásértékű, speciális irategyütteseket őriz. A Térképtárban található a hivatalok közül a Königliche Kamerálische Mappirungs-Direction (Királyi Kamarai Térképészeti Igazgatóság) irat­anyaga, továbbá a Vízrajzi Intézet irat- és térképanyaga, az Országos Földméréstani Intézet iratainak fennmaradt töredéke. Külön kell szólni a kisebb sorozatok, mesterséges gyűjtemények mellett a kataszteri térké­pekről. AII. József-féle kataszteri felmérés térképei (1786-1789) elsősor­ban az Arad, Békés és Csongrád megye községeiről készült 224 térképet jelentik. A térképekből és iratokból álló kataszteri gyűjtemény a szekció mennyiségileg legnagyobb anyaga. A több mint 3600 darabos, az ország egész területéről 1851-1918 között készült, kéziratos és kőnyomatos térképek gyűjteménye 190 fm, kataszteri felvételek során keletkezett iratanyaggal (elsősorban jegyőkönyvekkel) egészül ki. A Térképtárról az 1956-ban megjelent, gyűjteményeket ismertető alap­leltár óta újabb alapleltár vagy repertórium nem jelent meg, azonban a Magyar Országos Levéltár térképeinek katalógusa sorozatban ez idáig a helytartótanácsi és a kamarai térképek ismertetése jelent meg nyomta­tásban, és - a számítógépes feldolgozás szándékával - folyamatosan ké­szülnek az anyagot darabszinten leíró katalóguslapok, amelyek az egyes egységekről készült jegyzékek mellett a kutatást elősegítik. A Tervtár két nagy említett sorozata mellett nagy értékű hagyatékokat is magában foglal, mint pl. a Schikedanz-Herczog, a Gerster, a Feszi vagy a Pecz Samu hagyatékot. A Tervtárról, a Térképtárhoz hasonlóan, 1956 óta nem jelent meg újabb általános ismertetés. A kutatást sorozat cédu­lamutató segíti: az egyik helységek, a másik a szerző neve szerint ren­dezett. AT 1-60 közötti törzsszámokhoz 2 kötetes, gépelt raktári jegyzék nyújt eligazítást a kutatóteremben. További három egységhez, a kamarai tervekhez, az Erdélyi kormányhatósági levéltárakból kiemelt tervekhez és a Jezsuita rendi tervekhez kéziratos raktári jegyzék készült. Az „S" szekció terjedelme az 1994. december 31-i állapot szerint 310,89, a „T" szekcióé 34,59 fm.

Next

/
Thumbnails
Contents