Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

átvett iratgyűjteményt, valamint a múzeumi Törzsanyagot. (Az MTA iratgyűjteményét a „felszámolás" eló'tt mikrofilmezték.) Már az 1950-es évek első felében kiemelték ebből az időrendi sorozatból a nagyobb egységeket kitevő családi levéltárakat, és áttették a családi levéltári részleghez. Az első jelentős „karcsúsítás" után az iratanyag terjedelme 44 ftn-re csökkent, s az 1960-as években ennek felszámolására került sor. Az iratanyagból további, önálló törzsszám alatt elhelyezhető családi levéltárakat alakítottak ki, ezek is átkerültek a „P" szekcióba, továbbá jelentős mennyiségű, már meglévő családi levéltárba illeszthető iratanyagot is átsoroltak oda. A regisztratúra jellegű iratokat szintén reponálták a levéltár különböző fondjaiba. A fennmaradó iratokból az 1848/49-es személyek anyagai önálló egységgé lettek, a kisebb családok és nevesebb személyek iratait egy-egy törzsszám alatt, abc rendben helyezték el. Az ezen túl fennmaradt iratanyagot tárgyi csoportokba osztották. A múzeumi Törzsanyag átrendezésének részletesebb ismertetése azért fontos, mert egy igen kutatott és sok esetben növedéki naplószám jelzettel publikált anyagról van szó, ahol csak e régi jelzetre való hivatkozás sok esetben nem teszi lehetővé, hogy az anyagot a kutató rendelkezésére bocsássák. A régi múzeumi Törzsanyag emlékét ma már csak néhány hártya oklevél, valamint a növedéki 33. Térképtároló szekrény