Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

Zsigmond [K 281], Jakab Oszkár [K 282], Dorner Aurél [K 283], Szabóky Alajos [K 284], Szász Lajos [K 285]) maradtak hivatalos iratai. Értékes az 1925-1938 közt zajló gerifi (K 288), az 1929-1930 közötti hágai (K 289) és az 1929-ben tartott „nem német jóvátételi ügyek párizsi tárgyalásaira kiküldött pénzügyi bizottság"-ok iratanyaga. Az állami, kincstári vagyon pénzügyeinek a kezelésére, felügyeletére szervezték meg a jószágigazgatóságokat, amelyek hatáskörileg a Pénzügyminisztériumhoz tartoztak. A jószágigazgatóságok közül az Óbudai Jószágigazgatóság iratai (K 290, K 291, K 292) az 1868-1899 közötti idó'szakból maradtak meg, a Kolozsvári (K 685) és a Szegedi (K 684) Jószágigazgatóság iratanyagából csupán töredékek vannak. Meg kell említeni az Állami Pénzverő (K 296), valamint a Zsidók Anyagi és Vagyonjogi Ügyeinek Megoldására Kinevezett Kormánybiztos (K 498) 1944-45-ben keletkezett iratait. A Pénzügyi Népbiztosság (L 1, L 3), a Pénzintézetek Direktóriuma (L 5) és még néhány kisebb fond képviseli az 1919-es Tanácsköztársaság nagyon kis számban fennmaradt iratait. Gazdasági minisztériumok levéltárai 1867-1945;3075,90 fm A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium 1867 és 1889 között működött. Megalakulása után még hosszú évek teltek el addig, míg véglegesnek tekinthető' ügykörét kialakította. 1868-ban kapta feladatául a horvát-szlavón posták és távírdák, a vesztegintézetek, 1869ben a ménesek és ménesbirtokok, míg 1870-ben a tengerészeti ügyek felügyeletét, és még 1880-ban is új feladattal, a kincstári erdőit felügyeletének az ellátásával bővült az ügyköre. Földművelési, gazdasági, szakoktatási, statisztikai, erdészeti, erdó'felügyeleti és -rendezési, állattenyésztési, állategészségügyi feladatok, valamint víz-, gyár- és kézműipari, bányaipari, kereskedelmi és vámügyek egyaránt a minisztérium feladatkörébe tartoztak. A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium Levéltárának terjedelme 212,38 fm. Az iratok tagolódása: K167 elnöki iratok, K168 általános iratok, K 169 Posta-, K 170 Távírda Ügyosztály és K 677 Központi Számvevőség iratai. Az 1885-ös Budapesti Altalános Kiállítás Országos Bizottságának iratai is önálló fondot képeznek (K 678, K 679, és K 768). Ugyancsak 1867 és 1889 között működött a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium, amelynek levéltára 258,71 fm iratanyagot tartalmaz. A minisztérium legfontosabb tevékenységét az alábbi területeken fejtette ki: útépítészet, építészet, vízépítészet, hajózás, vízrajz, vasút, posta és távírda. A levéltár 5 fondot tartalmaz: a minisztérium (K 769, K 172, K 173, K 174, K 175, K 462), a Műszaki Tanács (K 176), a Gyulafehérvári Folyammérnöki Hivatal (K 177), a Margit-híd Építési Felügyelőség (K 463) és a Tiszavölgyi Királyi Biztos (K 199) iratait.