Réti László: A magyar Tanácsköztársaság központi szervei és pecséteik (Budapest, 1970)

ELSŐ RÉSZ. A központi államhatalmi és államigazgatási szervek és a közvetlen irányításuk alá tartozó intézmények

Érdekes még, hogy e kimutatás szerint májusban már a bányászat nem Hevesihez, hanem Dovcsákhoz tartozott.

30 Egyelőre tisztázatlan probléma továbbá az is, hogy mindkét kimutatásban külön-külön csoportokban szerepel a bányászat és a kohászat — az elsőben még más-más népbiztoshoz is tartozik —, de ugyanakkor már a legkorábbi időkben, április 9-én, használtak egy pecsétet az alábbi szöveggel: Szociális Termelés Népbiztossága Bányászati és Kohászati csoport. Május 19-én jött létre a Népgazdasági Tanács, és május 27-én adta ki a főosztályok ügybeosztását tartalmazó rendeletét:

31 III. FŐOSZTÁLY. AZ IPAR MŰSZAKI IRÁNYÍTÁSA ÉS ÜZEMSZERVEZÉS 1. Bányászat és kohászat 11. Tégla-, agyag-, czement-és 2. Vas- és fémfeldolgozó ipar mészipar 3. Mezőgazdasági gépipar 12. Textilipar 4. Általános gépipar 13. Bőripar 5. Vagon-és keskeny nyomtávú vas- 14. Malomipar úti anyaggyártás 15. Dohányipar 6. Hajógyártás 16. Faipar, bútoripar 7. Repülőgépgyártás 17. Elektromosipar 8. Műszergyártás 18. Energiagazdaság 9. Fegyver-és lőszergyártás 19. Tűzbiztonság 10. Vegyészeti iparok 20. Műszaki üzemfelügyelet 21. Kísérlet- és találmányügy Ennél az új szervezeti felépítésnél megmutatkozik az egész Népgazdasági Tanácsra vonatkozó, egységes szervezeti beosztásra való törekvés. Nincsenek külön népbiztosi csoportok, hanem az egész főosztály összes ügykörét bontották fel egységesen osztályokra. Sajnos, minden jel arra mutat, hogy ez a kimutatás sem volt már elkészültekor sem teljes, az akkori rohanó és zaklatott munkamódszer mellett jó néhány terület kimaradt a felsorolásból, amelyek pedig kétségtelenül a főosztályhoz tartoztak. így például hiányoznak a villamos- és kisvasutak, a kisipar, a felszerelés és karbantartás, a mozdonygyártás, a híd- és vasszerkezeti osztály és az üvegipar, amelyek pedig előbb — és mint látni fogjuk —, részben később is szerepeltek, tehát nyilván akkor is ide tartoztak. Hiányzik a cukoripar is, ezt azonban valószínűleg a vegyészeti szakosztályba olvasztották be, és kimaradt a munkásvédelem is, ami viszont az újonnan létesített Munkaügyi főosztályhoz került át. Végül fennmaradt még egy sokszorosított kimutatás, amely minden valószínűség szerint a legutolsó volt, hiszen július második felében kapta meg a pénzügyi népbiztosság. Szövege így hangzik: 38 Hevesi Gyula visszaemlékezéseiben nem utal erre, nyilván nem emlékezett már rá. 31 Tanácsköztársasági Törvénytár IV. 84. o.