Réti László: A magyar Tanácsköztársaság központi szervei és pecséteik (Budapest, 1970)

ELSŐ RÉSZ. A központi államhatalmi és államigazgatási szervek és a közvetlen irányításuk alá tartozó intézmények

2. NÉPGAZDASÁGI TANÁCS A Forradalmi Kormányzótanács XCVII. sz. rendeletével május 19-én létre­hozott Népgazdasági Tanács feladatait a rendelet így határozta meg: „A Nép­gazdasági Tanács hatáskörébe tartozik a termelésnek és a javak elosztásának egységes irányítása, a gazdálkodást tárgyaló rendeletek kibocsájtása és végre­hajtása, úgyszintén a termelésnek, valamint az elosztást végző szerveknek műszaki és gazdasági ellenőrzése. 18 A Népgazdasági Tanácsnak választmánya volt, melynek 40 tagját a Szakszer­vezeti Tanács, további tagjait pedig „a dolgozók egyéb testületei" választották, tagjainak száma azonban legfeljebb 80 lehetett. A Népgazdasági Tanács elnöksége a főosztályokat vezető népbiztosokból, valamint a ruszin és német népbiztosokból állott. Az alkotmány 35. §-a szerint az elnökségnek rendelkezési, a 37. § szerint a választmánynak véleményezési és javaslattevési joga volt. A következő főosz­tályok működtek: 1. A termelés általános irányítása, anyaggazdálkodás és kül­kereskedelem. 2. Földmívelés és állattenyésztés. 3. Az ipari termelés technikai irányítása és üzemvezetés. 4. Pénzügyi gazdálkodás. 5. Közellátás. 6. Közle­kedés. 7. Gazdasági szervezés és ellenőrzés. 8. Középítés. 9. Munkaügy. A Népgazdasági Tanács elnöksége pecsétjének szövege: 1. NÉPGAZDASÁGI TANÁCS ELNÖKSÉG — VII. 26—VII. 30 — lila. (OL L 12—3632.) A Tanács munkájának tudományos megalapozása céljából a 49. N. T. sz. rendelettel létrehozták a Népgazdasági Tanács Tudományos Műszaki Tanácsát. Ez az egyes főosztályok, illetve azok szakosztályai mellett létrehozott, legfeljebb tíztagú szaktanácsokból állott. E szaktanácsokat hetenként egyszer össze kellett hívni, és a szakosztályok vezetői részletes beszámolót tartoztak adni szakosz­tályuk működéséről. A szaktanácsok elnökei alkották a Népgazdasági Tanács Tudományos Műszaki Tanácsának elnökségét. Tagjai tanácskozási joggal részt vehettek a Népgazdasági Tanács választmányi ülésein. Ennek a Tudományos Tanácsnak a tényleges megalakulásáról és működéséről egyelőre nincsenek ada­tok. Természetesen a rendelkezésre álló idő még nagyon rövid volt ahhoz, hogy komolyabb tevékenységet folytasson, de maga • az elgondolás, a Tudományos Tanács létrehozására irányuló törekvés igen nagy jelentőségű, eddig még nem eléggé méltatott tény. 18 A Forradalmi Kormányzótanács és a népbiztosságok rendeletei. III. füz., 34. o.

Next

/
Thumbnails
Contents