Réti László: A magyar Tanácsköztársaság központi szervei és pecséteik (Budapest, 1970)

ELSŐ RÉSZ. A központi államhatalmi és államigazgatási szervek és a közvetlen irányításuk alá tartozó intézmények

BUDAPESTI GYÁRI MUNKÁSEZREDEK Az ismertetett hadrendekben nem szerepelnek. Sajátságos forradalmi alakulatok voltak. A Vörös Hadsereg alapításáról szóló XXIII. K. T. E. sz. rendelet 11. pontja kimondta: „A Vörös Hadseregen belül, mint annak tartaléka, munkás tartalékzászlóaljak, csapattestek állítandók fel. Ezekben a parancsnokok kizáróan a munkásság soraiból kerülnek ki. A kiképzést kiképző tisztek végzik, akiknek sem parancsnokló, sem fegyverviselési joguk nincsen. A kiképzés a rendes munkaidőn kívül történik. A fegyvereket a gyári munkástanács őrzi." Április 8-án az összes budapesti nagyüzemben toborzó gyűlést tartottak, ahol azonos szövegű határozatokat fogadtak el. E határozat értelmében megalakították a budapesti tartalék-munkáshadsereg gyári osztagait.

58 A gyári munkásezredek végleges megszervezését a Hünb. 116. 721/5—1919. sz. alatt április 27-én rendelte el. Eszerint céljuk a tanácshatalom, a saját üzem megvédése és Budapest belrendjének biztosítása. Tagjai üzemben dolgozó munkások.

59 Ez a rendelet már nem szólt arról, hogy a parancsnokok csak munkások lehetnek, ellenben elrendelte a parancsnokok mellé politikai megbízottak kinevezését. A rendelkezésre álló adatok szerint az ezred- és zászlóaljparancsnokok általában hivatásos katonatisztek voltak. A gyári munkásezredek kezdetben a népbiztosság 51. osztálya alá tartoztak. Később az osztállyal együtt a IV. hadtest alá rendelték őket. Közvetlen irányításukra május 6-án kinevezték a Gyári Munkás Csapatok Főparancsnokát, június 12-én létrejött a Gyári Munkásezredek Főparancsnoksága, június 19-én pedig a Gyári Munkásezredek Felügyelősége. Bár a gyári munkásezredek nem harci, hanem karhatalmi alakulatok voltak, közvetlenül a népbiztosság, majd a IV. hadtest parancsnoksága alá tartoztak. Ezért itt, a gyalogsági csapatok után mutatom be szervezetüket és pecsétjeiket. A GYÁRI MUNKÁSEZREDEK HADRENDJE 1/I-1II. — Csepeli acél és fémáru gyár 2/1. — Lipták gyár Pestszentlőrinc, Magyar Lőszergyár Pestszentlőrinc II. — Hoffer és Schrantz Kispest, Győrffy és Wolfner Erzsébetfalva, Timót-utcai tüzérszerraktár III. — Teudloff és Dietrich Kispest, Orenstein és Koppéi Pestszentlőrinc, 5. sz. vonatműhely Pestszentlőrinc 3/1. — Schlick — Nicholson Váci út II. — Autójavító műhelyek VI. ker. III. — EMAG Váci út, Hirsch és Frank gépgyár Aréna út, Herkules művek Figyelő u. 4/1. — MÁV Északi Főműhely, Stephaneum nyomda 58 Vörös Katona, 1919. április 10. Idézi Liptai Ervin: A Magyar Vörös Hadsereg harcai 1919. Zrínyi Kiadó, Budapest, 1960, 72. o. 59 Közli: MMTVD 6/A köt., 338. o.