Réti László: A magyar Tanácsköztársaság központi szervei és pecséteik (Budapest, 1970)

ELSŐ RÉSZ. A központi államhatalmi és államigazgatási szervek és a közvetlen irányításuk alá tartozó intézmények

6. V. FŐOSZTÁLY: KÖZELLÁTÁS A Tanácsköztársaság kikiáltásakor az addigi Közélelmezési Minisztérium — valószínűleg minden szervezeti változás nélkül — egyszerűen átalakult Közélelmezési Népbiztossággá. Rövidesen, április 5-én, megjelent azonban a Forradalmi Kormányzótanács XLIII. sz. rendelete, amely kimondta, hogy a népbiztosság átalakul Közellátási Népbiztossággá, s „hatáskörébe tartozik a rendelkezés minden élelmiszer és a közvetlen fogyasztás céljait szolgáló minden egyéb közszükségleti cikk felett". Ezzel kapcsolatban kibővült tehát a népbiztosság működési területe, átvette a volt Kereskedelmi Minisztérium, illetve a Szociális Termelés Népbiztossága egyes funkcióit. így például míg április 2-án még a Szociális Termelés Népbiztossága adott ki rendeletet az üzletek megnyitásáról, addig ugyanezt a kérdést április 10-én már a Közellátási Népbiztosság szabályozta. Április 19-én a 20. Ke. N. sz. rendelettel létrehozták a Közellátási Tanácsot mint a Népbiztosság tanácsadó szervét. Elnöke a népbiztos volt, 25 tagját a Szakszervezeti Tanács delegálta. A Közellátási Tanács tényleges működésére vonatAz üzexjai biztos megbízásából A pénzBgy? népbiztos áltaJ a Pásti hazai első takarékpénztár egyesület vezetésére kirendelt ELLENŐRZŐ MUNKÁSTANÁCSA Műi HÁGIAK IfcFXSKIDELMt SAH üzemi tg&tos