Réti László: A magyar Tanácsköztársaság központi szervei és pecséteik (Budapest, 1970)
Bevezetés
jelezte, hogy a dokumentum a levéltár birtokában van. 7 Az aláírás hitelesítését szolgáló festékes pecsét megjelenési ideje Magyarországon — eddigi ismereteink szerint — az abszolutizmus korára esik. Az Országos Levéltár őriz egy többszáz darabból álló pecsétnyomó gyűjteményt. Ez úgy jött létre, hogy a kiegyezés után az Igazságügyminisztérium átadta a levéltárnak a használaton kívül helyezett hatósági pecsétnyomókat. A gyűjtemény részben fém, részben gumi pecsétnyomókból, valamint kísérő iratokból állott. A gumi pecsétnyomók és az iratok az 1956-os ellenforradalom idején keletkezett tűzvészben elégtek. A megmaradt fém pecsétnyomók részben negatív, részben pozitív vésetűek. Feltehetően előbbiek a viasz-, utóbbiak a festékes pecsétek előállítására szolgáltak. Ez tehát — valamint a gumibélyegzők létezése, amelyek természetesen csak festékes pecsétekhez használhatók —• kétségtelenné teszi, hogy e gyűjtemény keletkezési idején már használták a festékes pecséteket. Az időpontot még jobban meghatározhatjuk, ha megnézzük a pozitív vésetű fémbélyegzők feliratát. Egy részük német szövegű és kétfejű sasos címerrel díszített, más részük magyar szövegű és koronás magyar címerrel van ellátva. Nyilvánvaló, hogy az előbbieket 1856 és 1861 között, az utóbbiakat 1861 és a kiegyezés közötti időszakban használták. így tehát feltehető, hogy a festékes bélyegzőket aláírás hitelesítésére már az 1861-et megelőző időkben is alkalmazták. 8 Ugyancsak az Országos Levéltár őrzi az 186l-es országgyűlési választásokkal kapcsolatos petíciós iratokat. Ezek között, a községek felterjesztésein, igen sok pecsét található, amelyek közül kb. minden tizedik már nem viasz-, hanem festékes pecsét. 9 Mivel az 1848 —49-es szabadságharc idejéről vagy az azt megelőző időszakról ilyen pecsétekről nincs tudomásunk, csaknem teljes bizonyossággal megállapítható, hogy az aláírást hitelesítő festékes pecsétek Magyarországon a 19. század ötvenes éveiben jelentek meg először. A festékes pecsétek megjelenésének és elterjedésének pontos idejét azért is nehéz meghatározni, mert sehol sem található olyan hivatalos rendelkezés, amely különbséget tenne viasz- vagy festékes pecsét között. Ellenkezőleg, a pecséthasználatra vonatkozó — egyébként is igen gyér számú és rendszertelenül kiadott — rendelkezések sehol sem említik meg ezt a különbséget. így például az 1876: XVI. tc. a végrendeletek kellékeiről rendelkezve szól a közjegyző hivatalos pecsétjéről és ezen akkor még feltehetően csakis viaszpecsétet ért. De már az 1886: XXI. tc. a törvényhatóságokról szólva megemlíti az alispán, a főszolgabíró, a polgármester pecsétjeit, amelyek ebben az időben már túlnyomórészt festékes pecsétek voltak. Erről azonban a törvény nem tesz említést. Ugyanúgy az 1896-ban kelt, 24,300/M. E. sz. miniszterelnöki rendelet, amely a közigazgatási bíróság 7 Ilyen a Kamarai Levéltár CRA betűs díszes bélyegzője. Mivel ezeket a bélyegzőket utólag ütötték rá az iratokra, nem lehetett eddig még megállapítani első használatuk idejét, de ez feltehetően a 18. század második felére esik. 8 Országos Levéltár (a továbbiakban: OL) — 0 — 140 — Dr. Varga Endre szíves felvilágosítása alapján. e OL — K — 2 — 1861. évi országgyűlési iratok — III. 26.
