Réti László: A magyar Tanácsköztársaság központi szervei és pecséteik (Budapest, 1970)

Bevezetés

jelezte, hogy a dokumentum a levéltár birtokában van. 7 Az aláírás hitelesítését szolgáló festékes pecsét megjelenési ideje Magyarországon — eddigi ismereteink szerint — az abszolutizmus korára esik. Az Országos Levéltár őriz egy többszáz darabból álló pecsétnyomó gyűjteményt. Ez úgy jött létre, hogy a kiegyezés után az Igazságügyminisztérium átadta a levél­tárnak a használaton kívül helyezett hatósági pecsétnyomókat. A gyűjtemény részben fém, részben gumi pecsétnyomókból, valamint kísérő iratokból állott. A gumi pecsétnyomók és az iratok az 1956-os ellenforradalom idején keletkezett tűzvészben elégtek. A megmaradt fém pecsétnyomók részben negatív, részben pozitív vésetűek. Feltehetően előbbiek a viasz-, utóbbiak a festékes pecsétek elő­állítására szolgáltak. Ez tehát — valamint a gumibélyegzők létezése, amelyek természetesen csak festékes pecsétekhez használhatók —• kétségtelenné teszi, hogy e gyűjtemény keletkezési idején már használták a festékes pecséteket. Az időpontot még jobban meghatározhatjuk, ha megnézzük a pozitív vésetű fém­bélyegzők feliratát. Egy részük német szövegű és kétfejű sasos címerrel díszített, más részük magyar szövegű és koronás magyar címerrel van ellátva. Nyilván­való, hogy az előbbieket 1856 és 1861 között, az utóbbiakat 1861 és a kiegyezés közötti időszakban használták. így tehát feltehető, hogy a festékes bélyegzőket aláírás hitelesítésére már az 1861-et megelőző időkben is alkalmazták. 8 Ugyancsak az Országos Levéltár őrzi az 186l-es országgyűlési választásokkal kapcsolatos petíciós iratokat. Ezek között, a községek felterjesztésein, igen sok pecsét található, amelyek közül kb. minden tizedik már nem viasz-, hanem festé­kes pecsét. 9 Mivel az 1848 —49-es szabadságharc idejéről vagy az azt meg­előző időszakról ilyen pecsétekről nincs tudomásunk, csaknem teljes bizonyos­sággal megállapítható, hogy az aláírást hitelesítő festékes pecsétek Magyarorszá­gon a 19. század ötvenes éveiben jelentek meg először. A festékes pecsétek megjelenésének és elterjedésének pontos idejét azért is ne­héz meghatározni, mert sehol sem található olyan hivatalos rendelkezés, amely különbséget tenne viasz- vagy festékes pecsét között. Ellenkezőleg, a pecséthasz­nálatra vonatkozó — egyébként is igen gyér számú és rendszertelenül kiadott — rendelkezések sehol sem említik meg ezt a különbséget. így például az 1876: XVI. tc. a végrendeletek kellékeiről rendelkezve szól a közjegyző hivatalos pe­csétjéről és ezen akkor még feltehetően csakis viaszpecsétet ért. De már az 1886: XXI. tc. a törvényhatóságokról szólva megemlíti az alispán, a főszolgabíró, a polgármester pecsétjeit, amelyek ebben az időben már túlnyomórészt festékes pecsétek voltak. Erről azonban a törvény nem tesz említést. Ugyanúgy az 1896-ban kelt, 24,300/M. E. sz. miniszterelnöki rendelet, amely a közigazgatási bíróság 7 Ilyen a Kamarai Levéltár CRA betűs díszes bélyegzője. Mivel ezeket a bélyegzőket utólag ütötték rá az iratokra, nem lehetett eddig még megállapítani első használatuk idejét, de ez feltehetően a 18. század második felére esik. 8 Országos Levéltár (a továbbiakban: OL) — 0 — 140 — Dr. Varga Endre szíves felvilá­gosítása alapján. e OL — K — 2 — 1861. évi országgyűlési iratok — III. 26.

Next

/
Thumbnails
Contents