Réti László: A magyar Tanácsköztársaság helyi szervei és pecséteik (Budapest, 1973)

Bevezetés. A tanácsok helyi szervezetének kialakulása

melyben helyesen ismerteti a Kerületi Népgazdasági Tanácsok létesítésének és megszüntetésének történetét. De a megszüntetés okaként azt jelöli meg, hogy: „Ez a szervezeti forma azonban csakhamar túlságosan bonyolultnak bizonyult és megnehezítette a gazdaság egységes szellemben való központi irányítását."

35 Ha figyelembe vesszük, hogy a szervezet e rövid idő alatt még létre sem jöhetett, úgy nyilvánvaló, hogy nem is bizonyíthatta még be életképtelenségét. Véleményem szerint tehát a megszüntetés oka nem ez volt, hanem az, amit már említettem. Közben létrejött a Tanácsköztársaság alkotmánya, amelynek a helyi tanácsok jelentőségét és felelősségét hangsúlyozó, helyes decentralizálási törekvéseivel ellentétesnek bizonyult az N. T. 45. számú rendelet, illetve abban is elsősorban a Kerületi Népgazdasági Tanácsok szervezete. Az elmondottakból látható, hogy a helyi tanácsok belső szervezetére vonatkozó egységes és átfogó rendelkezés a Magyar Tanácsköztársaság fennállása idején nem született. Az egyes, különböző időkben és szinteken kiadott rendelkezések előírták birtokrendező és termelést biztosító bizottságok, művelődési osztályok, vallásügyi likvidáló bizottságok, ipari termelési tanácsok, egészségügyi bizottságok, lakásbizottságok választását, szabályozták ezek működését és hatáskörét. A Tanácsok Országos Gyűlése által elfogadott alkotmány viszont nem vett tudomást ezekről a szervekről, és csak ajánlás formájában — „rendszerint a következők" — szólt egészen más elnevezésű és jellegű szakbizottságokról. A valóság azután — mint látni fogjuk — még tarkább, még sokrétűbb volt. 35 Hevesi Gyula: Szociális termelés. A Magyar Tanácsköztársaság iparpolitikája. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1959, 82. o.