Réti László: A magyar Tanácsköztársaság helyi szervei és pecséteik (Budapest, 1973)

Bevezetés. A tanácsok helyi szervezetének kialakulása

akarnak és ebben nem lehet megakadályozni őket, mert 90%-ban a legnagyobb rendben megy a dolog és a munkásokban meg lehet nyugodni."

8 Jellemző a forradalmi gyorsaságra, amellyel akkor az ügyeket intézték, hogy már három nappal később megjelent a Forradalmi Kormányzótanács rendelete a tanácsok feladatairól és hatásköréről és további egy nap múlva az ideiglenes alkotmány. Bár ez a kérdés még nincs eléggé tisztázva, az a véleményem, hogy a most említett két rendelet valamilyen módon egymást keresztezte, a rendkívül gyors munka során egymástól függetlenül jöttek létre. Ezt látszik bizonyítani, hogy az előbbi, „a vidéki munkás-, katona- és paraszttanácsok és direktóriumok hatásés jogköre tárgyában", a Kormányzótanács XXVII. sz. rendeleteként jelent meg, Garbai Sándor elnök, valamint Landler Jenő és Vágó Béla belügyi népbiztosok aláírásával, április 1-i dátummal. Utóbbi pedig április 2-án, ugyancsak a Forradalmi Kormányzótanács rendeleteként, de aláírás nélkül, XXVI. számmal látott napvilágot. Az ezzel egyidejűleg közzétett, a tanácsválasztásokat elrendelő kormányzótanácsi rendelet pedig szintén a XXVII-es számot kapta. Érdekes az is, hogy az első XXVII-es sz. rendelet sem a hivatalos lapban, sem a rendeletek tárában nem jelent meg, csupán a napilapok közölték. Azt hiszem, hogy valóban kormányzótanácsi rendeletnek csupán az utóbbi kettő tekinthető, az első tévesen viselte ezt az elnevezést és a XXVII-es számot, valójában inkább a XXVI-os rendelet belügyi végrehajtási utasítása volt. Persze ez nem magyarázza meg azt, hogy miért jelent meg előbb, mint maga az ideiglenes alkotmány és azt sem, hogy miért írta alá akkor a Kormányzótanács elnöke? Mindez azonban nyilván az akkori rendkívül gyors munkatempó következménye. Az első rendelet a tanácsok fő feladatait a következő nyolc pontban foglalja össze: a helyi karhatalom fölötti rendelkezés; a közigazgatás vezetése, a bankok és a gazdag polgárok pénzének zár alá vétele; a nem megfelelő tisztviselők elmozdítása és politikailag megbízhatókkal való helyettesítése; az élelmiszerkészletek lefoglalása; a kastélyok lefoglalása és a műkincsek biztonságos megőrzése; a termelés zavartalanságának biztosítása; a fosztogatókkal és rablókkal szembeni kíméletlen fellépés.

7 Mindezek a rendelkezések feltétlenül helyes és szükséges útmutatásokat tartalmaztak, és nyilván nagy segítséget jelentettek a helyi tanácsok és direktóriumok számára az új, forradalmi rend kiépítésénél. Csupán a karhatalom kérdésében mutatkozott meg már itt is a jobboldali szociáldemokrata befolyás. Az egyesüléskor kötött megállapodással ellentétben ugyanis itt nem a burzsoá karhatalom szétzúzásáról és új forradalmi karhatalom létrehozásáról volt szó, hanem kifejezetten a régi „meglevő karhatalom" átvételéről és esetleges kiegészítéséről. A továbbiakban a rendelet a helyi forradalmi szervek számára meg nem 6 PIA Forradalmi Kormányzótanács. Gyorsírói feljegyzés. 1919. márc. 27. 4. o. 7 Vörös Újság 1919. ápr. 1. A vidéki munkás-, katona- és paraszttanácsok és direktóriumok hatásköre. — Közli: MMTVD 6/A. 89. o. Az MMTVD a másik két említett rendeletet is közli, de a három egymáshoz való viszonyát, főleg azt a kérdést, hogy miért van két XXVII-es számú kormányzótanácsi rendelet, nem vizsgálja. 1 1