Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban, I. kötet (Budapest, 1927)

IRATOK

testületi kapcsolatot ós fegyelmet, a jelen rendezettségből származó minden kötelezettségek teljesítésének kötelességével egyetemben, a magyar emigratió érvényesnek ismeri s minden körülmények közt még azon esetre is fenn fogja tartani, ha tagjai egymástól elválasztatnának s a viszonyok kényszerűsége által a világ bármely részeibe egyenként vagy csapatonként szétszóratnának. 3. A testület tagjainak ismertetnek mindazon magyarok vagy a magyar szabadságharcban részt vett külföldiek, kik a jelen szabályoknak nevök aláírásával magokat alávetik. 4. Szaporíttathatik tehát a testület oly egyének aláírásával is, kik jelenleg a török birodalomba menekültek során kívül vannak. 5. tíj tagoknak felvétele a kormányzó főnök hatóságához, sőt a testület erősítése kötelességéhez tartozik; ki is minden előforduló esetben a szabályszerüleg mellette működendő választmánynak utólagos jelentést teend. 6. Oly tag mindazáltal, kit a magyar szabadságharc boldogtalan kimenetele körül az árulásnak legkisebb gyanúja terhel, csak úgy vétethetik fel, ha a testület bírósága előtt magát előlegesen igazolta s ezáltal bűntelenné nyilatkoztatott, nehogy hazánk megmentésének esetére az ily egyénnek feleletre vonatása a menekvő testületbe lett felvétel által megelőzötfcnek látszassék. Mely igazolásnak előre bocsátását tehát ha a kormányzó elmulasztaná, a választmány azután pótoltatni tartozik. 7. A testület tagja lenni akár ki is csak úgy szünhetik meg, ha a) valamely idegen ország állandó polgárává naturalizáltatik s ekként magyar lenni megszűnik; b) ha Magyarhonba, a zsarnok Habsburg ház uralma alá a kormányzó főnök megbízása nélkül vissza tért, c) ha ítélet által a testületből kirekesztetik. 8. A testület lényeges célja s feladata ugyanaz, ami magyar nemzetünk kényszerített önvédelmi szabadságharcainak célja s feladata volt, t. i. magyar hazánkat a zsarnok osztrák járomtól megszabadítani s szabadságát és önállását kivívni. 9. Ezen céljai közremunkálásában és tevékenységében a magyar menekvő testület azon kötelezettség szerint, mellyel minden honpolgár hazája alaptörvénye iránt tartozik, alapnak s irányzónak a nemzetgyűlés által szentesített függetlenségi nyilatkozatot veszi fel. 10. Testületi célját és feladatát tehát mindaddig betöltve nem erezhetvén, míg ezen függetlenségi nyilatkozat épségében valósítva s biztosítva nem leszen, a jelenleg rendezett testület tehát csak ezen alapcél tökéletes elérése által oszlattathatik fel, máskülönben teljességgel nem; nevezetesen még'a testület bármely közgyűléseinek végzése által is épen oly kevéssé, mint a mikép semmi törvényhozó testület és semmi nemzetgyűlés egy nemzetnek országos ós nemzeti testületiségét sem meg nem szüntetheti, sem fel nem oszlathatja.