Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban, I. kötet (Budapest, 1927)

Második fejezet A viddini levél

Thompson álnéven érkezett, igazi neve Henningsen Frigyes Károly volt. Nyúlánk szép férfi, a harmincas évek kezdetén, katonás tartással; külsejére is imponáló jelenség. Független, gazdag angol úr, elterjedt müvek szerzője, több angol lap tudósítója. A spanyol háborúról írt könyvet; maga is részt vett abban és gyakran nézett szembe a halállal. De bejárta és jól ismerte az akkor még titokzatos Oroszországot is és feltűnést keltő müvet írt annak belső állapotáról.

1 0 maga egyik levelében október elejére teszi Viddinbe érkeztét, de tudjuk, hogy szeptember közepén már ott volt és pedig már igen bizalmas lábon Kossuthtal. Azt is tudjuk, hogy két hónapot töltött Viddinben és hogy november elején távozott. Tehát szeptember első felében kellett érkeznie. Pulszkynak és Telekinek, a londoni és párisi magyar követeknek leveleit fejtette ki csizmája talpából, amikor egyedül maradt Kossuthtal. Július végéről szóltak e levelek, amikor még odakinn nem is gondoltak a harc közeli végére. „Késő" — sóhajtott Kossuth. „Késő, ez a végzetes szó a magyar történetben," — ismételte már otthon is kedvelt szólamát. A levelek megvannak a Nemzeti Múzeumban. Az angol és francia államférfiak növekvő érdeklődéséről szólnak a magyar ügy iránt. Nem túlságos bíztatóan, fegyveres segítséget nem ígérnek, de mindenesetre komoly európai kérdésnek tartják ügyünket az orosz beavatkozással összefüggésben. Egyes angol politikusok, különösen Cobden, a békepárt vezére, szívvel-lélekkel küzdenek azért, hogy az oroszt békésen, de határozott hatalmi szóval visszaszorítsák határai közé.

2 1 Henningsen érkezte idejéről nincs pontos adatunk. A viddini emigiáció még hetek multán sem ismerte őt, még látásból sem; más angol utazókkal tévesztik őt össze. Ottani tartózkodását maga is leírja egy Pulszkynéhoz intézett levelében; (Pulszky Th.: Tagebuch einer ungarischen Dame.) ír róla később Batthyány Kázmér is (Blackwell irat. Tud. Akad., Batthyány munkájának másolata, 291. jegyz.) Azonkívül 1. Alig. Ztg. 1850 jan. 16. — Bystrz. Napló szept. 12-én feljegyzi: „L'arrivée de 1'

Anglais. Peutétre la ruine des Hongrois sera cause d'une revolution des Slaves". —. Kétségtelen, hogy a viddini levél írásakor Ks.-nak már kezében kellett lennie a postának, mit Henningsen, — Szöllösy i. m. szerint csizmája sarkába rejtve, — hozott. — Henningsen személyleírását egy londoni osztrák kém jelentéséből ismerjük. A. Akten 1303. 2 Pulszky levelei júl. 27., 30.; Teleki aug. 7. N. M.