Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban, I. kötet (Budapest, 1927)

Első fejezet A menekülés

Ha ez sem sikerül, egy golyó agyán keresztül minden további gond­tól meg fogja menteni őt. Izgatottan fel- és alájárva beszélt Kossuth és aztán minden búcsúszó nélkül ismét eltávozott. A feloszlás teljes volt. Tudjuk, hogy az egyes miniszterek minden további rendelkezés nélkül szélnek eresztették hivatalnokaikat. Kossuthról mások is feljegyzik, hogy menekülést ajánlott környezői­nek. „Megyek, merre a szemem lát," — mondta az egyik rendel­kezésre váró futár előtt. 1 Még bűnnek találná a Kossuth-ideállal szemben, ha maga is menekülni igyekeznék a romok alól. De már Lúgosig és aztán Erdélyig haladékja van halálos szándékaira. Azonban csakhamar újabb felszólítása érkezett hozzá Görgeinek. A tábornok nem volt megelégedve a kinevező irattal. Rövid, ellen­mondást nem tűrő sorokban követelte, hogy Kossuth és társai kifejezetten mondjanak le tisztjükről és adják át neki az egyedüli, katonai és polgári hatalmat, mert csak így mentheti meg a hazának azt, ami még menthető. A hadvezérnek ezt a felszólítását támogatta sürgős levelével négy miniszter is. Görgei álláspontját most már valóban nem lehetett félreérteni. Nem Kossuth megegyezte vei ós támogatásával, hanem annak ellenére akar ő úr lenni. Nyíltan el akarja ítélni Kossuth politikáját és talán őt magát is meg akarja semmisíteni, hogy az ellenség előtt, az alku­dozásoknál, kétségtelenül bizonyíthassa a nagy politikai fordulatot. Nem a fegyveres ellenségtől kell tehát most már menekülnie Kossuthnak, hanem a politikai ellenféltől. Nem az összeomlás elől szökik, hanem gyűlöletes kezek lökik el végső kötelességének teljesítésétől. Felesége egyre ösztönzi a sietésre. Nem tudhatni, nem vágta-e el máris az osztrák a Lúgosra vezető útat. Megbeszélik, hogy Kossuthné itthon marad, felkeresi gyerme­keit. Es azután Londonban fognak találkozni, mindnyájan. 2 1 Irataim, Görgei éa Horváth M. i. m. i. helyei. — Horváth, Vukovics, Batthyány és Szemere nyilatkozata Alig. Zeitung 1850 március 80., április 26. Pesti Napló március 3., április 3. Kölner Zeitung 1850. 117—118. sz. — Liechtenstein id. levelei. — Szemere: Napló. 1849 augusztus 11-ről. — Márki S.: Az 1848—49. évi szab. harc tört. {Szilágyi: Magy. Nemz. Tört. X. k.) bő­irodalmat állít össze az utolsó aradi nap történetéről. 3 Pulszky Th. i. m.-ban Kossuthné elbeszélése.

Next

/
Thumbnails
Contents