Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban, I. kötet (Budapest, 1927)
Első fejezet A menekülés
Aradra, ahol a boldogulás előtt tette tönkre Görgei hazájával együtt az ő életét is. A fiatal hadvezér zárkózott, hideg alakja élő gúny és tiltakozás volt mindennel szemben, ami e pillanatokat költői szárnyalással még reményteljessé akarta tenni. Hónapok óta keserű a gyanú Görgei céljaival szemben. Kossuth vádolja őt; majd hirtelen felbuzdulással felkínálja neki a főhatalmat. Görgei azonban fiatal még és határozatlan politikus; bírál, gúnyol, de visszahúzódik a politikai szereptől. így folyt aztán és mérgesedett el mindinkább köztük a szomorú játék. E napokban Aradon, nemcsak Kossuth, hanem a miniszterek nagy része is fel Volt háborodva Görgei ellen. Ugy tűnt fel, mintha csak az ő késedelmezóse tenné tönkre a biztos sikerű terveket. E késedelmezés mögött titkos célokat sejtettek. Pár nappal előbb egy futár, ki Görgei táborában is járt, szomorú figyelmeztetéseket hozott ez irányban. „Mit csinál a kormány, fut, szökik?" •— kérdezte a futártól Görgei. „Hát szűkül megint a kapca? Csak szűküljön. Még szűkebbre szabom majd én, megtanítom őket, merre kell futni!" — Szemere és Batthyány, a két miniszter, kik az orosz tárgyalások ügyében jártak Görgeinól, vérig sértődötten jöttek vissza Aradra. Megvetést tapasztaltak Görgei seregénél a polgári kormányzattal s cinizmust a harc céljaival szemben. 1 Kínos helyzetekbe sokszor került a kormány a harc alatt már előbb is Görgei önfejűsége miatt. Már a dicsőséges tavaszi hadjárat előtt is hallani lehetett egyes indulatosabb vezérek szájából az áruló szót reája és Kossuth tollán is megfordult már régebben az árulásnak félig kimondott vádja. 2 Görgei Aradon táborozó seregének láttán most a reménykedő számítás a gyanúval váltakozott. De azért, amikor Görgei végre Aradra érkezett, Kossuth nem fogadta őt szemrehányásokkal. Inkább úgy tűnik fel, mintha, felvillanyozva a sereg jelenlététől, egész igyekezettel a tábornok szolgálatára adta volna magát. Az adott helyzetben természetesen ez volt a legokosabb és leghazafiasabb. Csupán akkor, ha az elkeseredésre és rettegésre gondolunk, amellyel Kossuth családja és bizalmas 1 Liechtenstein id. levelei. Pulszky H. — Horváth M.: Függ. harc tört. III. 453. 2 Pl. 1849 jan.-ban. Horváth i. m. H. 241.
