Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)
II. Anglia és a magyar ügy
76 PALMERSTON HUMORA. győzött és az október 10-i minisztertanács az Angliával való együttes fellépés mellett határozott. A történtek után nemcsak Canning, hanem Palmerston is úgy érezte, hogy nagy győzelmet aratott. E meggyőződéséből a londoni diplomáciai kar előtt sem csinált titkot, ami Colloredót, Ausztria londoni követét kellemetlenül érintette. Már régen kérte Schwarzenberget, hogy mentse fel állásától, mely immár „szinekurává" süllyedt, mert Palmerston magatartása miatt kapcsolatait a Downing-Street-tel meg kellett szakítania. Palmerston igen ügyesen viselkedett Colloredóval szemben. Kérdésére, hogy miért támogatja a portát, azt válaszolta, hogy ebben csak a török kormány felkérésére cselekedett. Egyébként pedig „mosta kezeit a történtek felett". A flottaakciót illetőleg Palmerston felszólította a bécsi és szentpétervári angol követeket, hogy megfelelő magyarázat kíséretében tegyenek erről az illetékes kormányoknak jelentést. Ponsonby és Bloomfield ugyancsak törhették a fejüket, hogy milyen formában adják ezt elő a külügyi hivataloknak. Ponsonbynak különösen nehéz volt a helyzete, mert Palmerston azt tanácsolta Ausztriának, hogy okosan tenné, ha a portát támogatná Oroszország ellen. „Hisz Ausztria ezidőszerint a legnagyobb botorságot követi el: egyesíti Franciaországot Angliával." Pétervárra pedig azt írta Bloomfieldnek, hogy Anglia békés szándékait nyomatékosan hangoztassa. 110 Londonban Palmerston ugyanolyan humorosan tárgyalt a •diplomatákkal, mire az osztrák Colloredo és az orosz Brunnow kénytelenek voltak bevallani előtte, hogy a szultán tulajdonkópen nincs kötelezve a kiadatásra. Metternich, az Angliába menekült osztrák kancellár is ezen a véleményen volt. Éppen ezért Palmerston Brunnowot azzal vigasztalta, hogy a flottaküldés csak annyit jelent, mint mikor „az ijedt hölgynek sósüveget tartanak az orra alá .. ." 1U Brunnow ugyan nyíltan megmondta Palmerstonnak és Russellnek, hogy a hadihajók egy kissé „furcsa hírnökei" a békének. De a londoni diplomáciai körökben mindenki tudta, 110 Corresp. No. 62. 111 Corresp. No. 52. Ashley i. m. II. 163.
