Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)

II. Anglia és a magyar ügy

AZ ANGOL ALSÓHÁZ AZ ÖSSZEOMLÁS OKAIRÓL. 73 Times a Zichy-ékszereknek Kossuth által való eltulajdonításá­ról terjesztett. Hasonló magyarbarát nyilt levél jelent meg e lapban Charles Pridham tollából, 98 melyben — éppúgy, mint Cobden — arra hívta fel az angol pénzügyi köröket, hogy ne adjanak kölcsönt Ausztriának. Pulszky viszont Claude Hamil­tonnal szállt vitába és bizonyítgatta, hogy nem tudja jól a magyar történelmet. Azonban a parlament részéről sem zárult le végleg a magyar ügy a mult évi július hó végén az orosz beavatkozás felett folytatott vitával. November elején 83 képviselő, akik részben a liberális, részben az úgynevezett békepárthoz tartoz­tak, memorandummal fordultak Russellhez és Palmerstonhoz, amelyben arra kérték a kormányt, hogy ajánlja fel újra szol­gálatait a bécsi kormánynak az osztrák-magyar viszony kielé­gítő rendezése érdekében. Abban a meggyőződésben, hogy a méltányos megegyezés nagyban előmozdítja majd Középeurópa békéjét, kívánatosnak látták annak sürgős létrehozását. Külön­ben előreláthatólag újabb ellentétek támadnak, amelyeknek be­láthatatlan következményei lesznek. Nagy érdekek forognak itt kockán, amelyekért az angol kormánynak akkor is kívánatos jó szolgálatait felajánlani, ha nincs is meg Bécsben a szándék arra, hogy Londont e közvetítésre felkérje." 1850 február 7-én Lord Dudley Stuart, Marylebone kép­viselője az alsóházban nagy magyarbarát beszédet tartott. 100 Behatóan ismertette az összeomlás okait. Jellasic szerepéről és a horvát atrocitásokról Pulszkyné készülő könyve alapján emlékezett meg. 101 Felkérte továbbá Palmerstont, hogy eszkö­zölje ki a királynénál azon diplomáciai levelezés kinyomtatását, amelyből a Ház a kormánynak az emigránsok kiadatása ügyé­ben tanúsított magatartását ismerheti meg. Dudley Stuartnak egyedül Claude Hamilton mondott ellent, kifogásolván osztrákellenes kifakadásait. Ez utóbbinak Disraeli szekundált. A Peel-pártból egyébként senki sem akadt, aki védte volna az osztrák abszolutizmust. 98 No. 1159. 1850 febr. 11. 99 Times, London, 1849 dec. 5. 100 Hansard III. 108. 101 Memoirs of a Hungarian Lady, Philadelphia, 1850. I. 119, II. 478.

Next

/
Thumbnails
Contents