Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)
II. Anglia és a magyar ügy
A PÁRIZSI MAGYAROK IRODALMI TERVEI. 69 amikor az általános európai helyzet a magyar ügy revíziójának lehetőségét biztosítja. Szó volt arról is, hogy nem volna-e célszerű e téren a lengyelekkel együttműködni, akiknek azonos érdekeik voltak honfitársainkkal. Ha a magyar emigráció — mint gondolták — a hazai alkotmányos ellenzék és a márciusi alkotmány védelmének szerepét vállalja magára, a lengyelek pedig megindítják újra a pánszláv propagandát és hathatósan támogatják az orosz elégedetleneket, akiknek élén Branicki, Turgeniev és Golovin állnak, nemcsak a cár hatalmának aláásását, hanem a bécsi centralizáció gyöngülését és a magyar alkotmányjogok visszaállítását érhetnék el. Szemere, Horváth, Teleki és Vukovics Párizsban, Pulszky pedig Londonban egyetértettek, hogy az osztrák kormány ellen a harcot lábbal tiprott alkotmányos jogaink ismertetésével kell keztieni, ami nyugaton feltétlenül megértésre fog találni. E taktikát Kossuth is helyeselte, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy azt az emigráció magáévá tegye. Egy ilyen munkatervre valóban szükség volt. Az osztrák kormány ugyanis egyrészt, hogy az emigráció politikai törekvéseit diszkreditálja, másrészt pedig azért, hogy Pulszky londoni sajtópropagandáját ellensúlyozza — melyet főleg az ottani osztrák követség panaszolt fel Schwarzenbergnek —, egy félhivatalos „Esquise de la guerre en Hongrie"-t bocsátott közre, melyben a szabadságharc alatti magyar törvényszegésekkel és kegyetlenkedésekkel kívánta igazolni a beavatkozás jogosságát. Éppen ilyen magyargyalázó volt Lewitschnigg könyve, mely „Kossuth und seine Bannerschaft" címen 87 támadta a magyar ügyet. Az emigráció részéről már eddig is számos irodalmi termék látott napvilágot, de ezek közül egyik sem volt tekinthető pragmatikus válasznak a fenti támadásokra. Pulszkyné naplója, bár nagy sikert aratott a közönség szóles rétegeiben, szórakoztató olvasmány volt, 88 akárcsak Chownitz emlékirata, bár ez 87 Silhuetten aus dem Nachmärz in Ungarn. Budapest, 1850. 88 Pulszky, Therese, Aus dem Tagebuche einer ungarischen Dame, Leipzig, 185. I—II.
