Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)
II. Anglia és a magyar ügy
60 TELEKI TEVÉKENYSÉGE PÁRIZSBAN. alatt a menekülteket kiadja és ezzel sorsukat megpecsételje. 79 Ez ügyben állandó kapcsolatot tartott fenn Pulszkyval és nagy súlyt helyezett arra, hogy lehetőleg egységesen járjanak el Párizsban és Londonban. Teleki csak akkor nyugodott meg, mikor értesülést szerzett arról, hogy a porta a menekültek főbbjeinek útlevelet szándékozik adni Angliába ós Franciaországba, a honvédeknek pedig Candia szigetét jelöli ki tartózkodásuk helyéül. 80 A beteg Teleki izgatott kedély állapotához katonai környezetének magatartása is nagyban hozzájárult. Ott volt mellette Kiss Miklós és Browne, akik éppúgy, mint a londoni katonák, makacsul álmodoztak egy újabb felszabadító háborúról. Teleki egyébként fáradhatatlan volt, akárcsak a szabadságharc idején, összeköttetéseit továbbra- is gondosan ápolta: Tocqueville éppúgy szívesen látta, mint a török követ, de a német-olasz-lengyel emigránsok is nagyra becsülték és előtte gyakran kifejtették, hogy egy újabb európai forradalmat csak egy újabb magyar megmozdulással lehetne kirobbantani. E gondolatok persze a katona-emigránsok körében visszhangra találtak, Telekit azonban teljesen hidegen hagyták, aki az uralkodóházzal való kibékülósben és az előbb-utóbb bekövetkező amnesztiában reménykedett. E felfogásában osztozott vele volt titkára, Szarvady-Hirsch és Csernátoni újságíró is. Teleki minden vágya volt, hogy béke és nyugalom térjen vissza a hazába. A magyarság lelki és anyagi megerősödését óhajtotta volna minden erejével szolgálni, hogy a nehéz átmeneti időben kitartson a kiegyezésig vagy esetleg a teljes felszabadításig. Akik ezen meggyőződését nem ismerték, azok valóban csodálkozóba estek akkor, amikor éppen Teleki vállalkozott arra, hogy az osztrák kormány által tervezett külföldi kölcsön sikerét előmozdítsa. Milyen különös a sors játéka! Míg Cobden Londonban e kölcsön ellen agitált, addig Teleki kérve-kérte Cobdent és Pulszkyt, hogy ne terjesszék ki erre osztrákellenes propagan79 Klapka i. m. 315. 80 Szarvady— Lichtenstein, A. A. No. 662. Paris, 1849 szept. 20. HHStA. Wien.
