Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)
Előszó
emelte a magyar ügyet a nemzetközi diplomácia játékának központjába. Sem előtte, sem utána senki annyit nem tett kül földön sorsunk megismertetése érdekében, mint Kossuth egymaga. Csillogó beszédei nemcsak az élőszó erejével, de a világsajtó hatalmas szervein keresztül is újra meg újra felrázták az emberiség lelkiismeretét, határtalan optimizmusa pedig a közeli hazatérés boldog illúziójában ringatta emigránstársait. De az észnek és szívnek ily csodálatos megnyilatkozása csak tűzijátéknak bizonyult, mert tüneményes angliai és amerikai ünneplése után az európai kabinetek szoros együttműködése, nem pedig a demokrácia győzelme következett el. A haza felszabadítására irányuló terveit a könnyelműség és árulás, az emigráció egységét pedig a hiúság és keserű kritizálás semmisítette meg. Végül, mint minden emigrációnak, úgy a magyarnak is néma keserűség és enyészet volt utolsó akkordja. Ezek az események, harcok és szenvedélyek tükröződnek vissza azokból az iratokból, amelyeket a hazai és külföldi levéltárak anyagából állítottam össze. Az iratközlés tulajdonképen az 1851. szeptember 1-től 1852. július 31-ig terjedő időszakra szorítkozik, mely Kossuth angliai ós amerikai körútját öleli fel. Minthogy azonban a Makk-féle felkelés előkészületei már 1851. szeptember 1-je előtt kezdődtek el, kívánatosnak látszott az összefüggő áttekintés érdekében azokat az iratokat is e kötetben közölni, amelyek e tárgyra vonatkozólag az iratközlés említett kezdődátuma előtti időből származnak. A bevezető tanulmány központjába Kossuthot állítottam, de egyúttal arra törekedtem, hogy az események összefüggő kialakulását megvilágítsam úgy, ahogy azok a szabadságharckezdetétől az amerikai körút befejezéséig Angliában és Amerikában lejátszódtak, mert feladatomnak tekintettem, hogy Kossuth tevékenységének alapvető rugóit és történeti hátterét is lehetőleg megvilágítsam. Ezzel szemben az emigráció történetét csak keresztmetszetekben nyújthattam az olvasónak, mert annak oknyomozó feldolgozása és forrásainak közlése — még e' munka kereteinek megfelelő rövid időszakra nézve is — kötetekre terjedne ki. Hogy kutatásaimat a hazaiakon kívül a bécsi, berlini, torinói, párizsi, londoni, newyorki és washingtoni közgyüjtemé-