Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)

Okirattár

tok, gyűjtsetek bizonyítványokat és hallgassatok, mutassátok az árulónak tényeit, árulásainak eredményeit ós hallgassatok. Vannak olyanok is, kik a mult forradalom alkalmával a magyar kincstárt meglopták, kik a forradalom által a szegény, sokat szenvedett, sokat üldözött magyar nép verejtékével szerzett vagyonának rovására meggazdagodtak, kik az istentelen rablás­ból most hizlalják magukat sat. Én ezeket mind egyenkint és összesen irgalom nélkül letipratom és kivégeztetem. Guerilla­főnökeinknek e tekintetben küldök külön utasítást. Vigyázza­tok, hogy az árulók el ne szaladhassanak s ha ezt nem akadá­lyozhatnátok, jelöljétek ki guerillafőnökeinknek. Megmondom annak idejében neveiket, tartózkodási helyeiket, a megismertető jeleket. Gondoskodjatok, hogy az árulók vagyonukat el ne vihes­sék sat. Mert ők tudták, mit tesznek, én is fogom tudni, mit tegyek. A gendarmeria. A gendarme-ok, zsandárok, mind kémek, alávaló huncfut gazemberek, kik árulásokért zsolddal fizettetnek. Szinte olya­nok a Finanzwache emberei. Ezekre nézve is meg fog kondulni a vészharang. Csak egy szép napon meglátjátok, mint kezdik legyilkolni szerte-szét az egész országban. Ekkor ti is lássatok hozzá. Ne társalogjatok velők, senki se szóljon velők egy szót se. Ha a gazok a fogadóban, korcsmában egy asztal mellé ülnek veletek, keljen fel a becsületes ember. Ha kérdezi miért, hall­gassatok, hallgassatok, tűrjetek, szenvedjetek. Ha egy csepp vizet kérne betegágyán, tagadjátok meg, ne hallgassatok kéré­sére. A magyarok, kik köztük szolgálnak, lépjenek ki rögtön. Ki azt nem teszi, életével meg fog bűnhődni érte. Azon ment­ség, hogy máskép nem bírja életét keresni, semmi mentség. Él­tünk mi mindnyájan zsandárok nélkül ós fogunk is élni azok nélkül. Ha házaitokba szállásoltatnak, fogadjátok a lehető leg­rosszabban, adjátok nékik, mi kutyáitoknak nem kell. Rontsá­tok egészségöket, ruháikat, fegyvereiket. Nyugtalanítsátok ál­maikban. Odahaza járjatok mindig fegyveresen. De nincs fegy­verünk! Dehogy nincs. Megmondom mindjárt, hol van. Lássá­tok: az ágyú, a puska, a stutz, a karabin, a pisztoly csak védő­fegyver. Nem annyira ártalmas, mint nagy lármát csináló. Be-

Next

/
Thumbnails
Contents